Lengyelországból meglehetősen ellentétes üzenetek érkeztek, ami a vétót illeti. Míg a kormányszóvivő azt közölte, szándékuk változatlan, a Jog és Igazságosság (PiS) koalíciós partnerét a kormányban felelős miniszterelnök-helyettesként képviselő, Jaroslaw Gowin azt közölte, hajlandóak feladni a vétót, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson.
Mindez nyilvánvalóvá tette, mekkora ellentétek vannak a kérdésben a lengyel kormányon belül. A Gazeta Wyborcza szerint a kormány kedden vitázott a kérdésről: itt Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország nevű kis radikális párt vezetője azzal érvelt, hogy a jogállamisági mechanizmus arra lesz jó, hogy Lengyelországra rákényszerítsék a melegházasságot. Azzal is érvelt, hogy a piacról jobb feltételekkel lehet hitelhez jutni, mint az uniós alapból, illetve hogy Lengyelország és Magyarország felállíthat magának egy saját alapot, bár arra nem adott választ, ezt miből finanszíroznák és ez miért jobb megoldás a vissza nem térítendő támogatásnál.
Gowin viszont úgy vélte, a vétó öngyilkos stratégia, mert az országnak szüksége van a pénzre, a jogállamisági mechanizmus jelenlegi formájában pedig nem jelent veszélyt a lengyel kormányra. Kaczynski szintén a vétó pártján áll, Mateusz Morawiecki miniszterelnök ugyan nem, de a politikus két tűz közé került. Gowin ezt követően média-offenzívát indított, ennek volt része a csütörtöki nyilatkozat.
Kaczynskinek komoly dilemmát okoz, hogy az abortusz-döntés, a COVID második hullámának kezelése, illetve a recesszió miatt a kormány támogatottsága mélyponton van, az előrehozott választás a PIS-nek most biztos nem lenne jó, viszont akármelyik partner lép is ki a koalícióból a vétó-vita miatt, akár Ziobro, akár Gowin, a kormánytöbbség megszűnik. Ennek ellenére több minden is arra utal, hogy a lengyelek a kompromisszum felé mozdulnak el, amit az is jelez, hogy a kormánypárt, a PiS az ellenzéki Parasztpárttal kezdett tárgyalásokat a kormány támogatásáról a vétó esetleges feladása után.
Ugyanakkor a Frankfurter Allgemeine Zeitung megerősítette: az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy a járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott helyreállítási alapot Lengyelország és Magyarország nélkül is élesítsék. Mint a lap megjegyzi, Lengyelország ez esetben 23,1, Magyarország 6,2 milliárd eurós támogatástól esne el. A Bizottságnak gyors döntésre van szüksége, hogy a helyreállítási alap összegeit viszonylag hamar az érintett államok rendelkezésre bocsássák, a kifizetések várhatóan a jövő év végén kezdődhetnek el.
Az egyik megoldás szerint a tagországok önkéntes garanciák vállalásával jutnának a pénzhez és nem az európai költségvetésen keresztül. A másik lehetőség pedig a megerősített együttműködés, amivel megtörhető az egyes tagállamok ellenállása. Bármelyik megoldás lép is életbe, a jogállamisági kritériumok megmaradnak – jegyzi meg a FAZ. A lap ugyanakkor rámutat: ez még nem oldja meg a következő hétéves költségvetés ügyét. Ám ha ebben nem lesz megállapodás, az is leginkább Varsót és Budapestet sújtja, mivel a tervezett 166 milliárd helyett csak 135-140 milliárd euróval támogatja az egyes projekteket.
