Két tűz közé kerülve reménytelenül igyekezett valamiféle egyensúlyt megőrizni Rishi Sunak pénzügyminiszter, amikor még szerdán ismertette közkiadási terveit. Megpróbálta menteni a menthetőt a Konzervatív Párt egy évvel ezelőtti választási kampánya során tett kötelezettségvállalásokból, tartani az északi és déli országrész közötti életszínvonal-különbség kiegyenlítésére és a 2010 óta tartó megszorítások befejezésére tett ígéretet. Ám a pandémia hatásaként az államháztartás hiánya 1959 óta nem volt ilyen magas, eléri a GDP 109 százalékát. Ahogy a népszerű, a kormányfővel ellentétben mindig nyomdakészen fogalmazó fiatal pénzügyminiszter figyelmeztetett, az "egészségügyi válság még nem ért véget, a gazdasági krízisnek pedig még csak az elején vagyunk". Így áldozatokat kellett hozni. A legnagyobb vesztesek közé tartoznak a közalkalmazottak, akik közül csak az egészségügyi dolgozók kapnak fizetésemelést.
A másik vesztes a nemzetközi segélyprogram. Bár előzetesen, párthovatartozásától függetlenül öt exkormányfő is ellenezte a lépést, Sunak törvénymódosítási javaslatra készül, hogy a nemzeti bevétel jelenlegi 0,7 százalékáról 0,5 százalékára lehessen csökkenteni a segítséget. "Nehéz indokolni" a támogatás korábbi mértékét, amikor a koronavírus miatt a szigetország rekordmértékben eladósodik. David Cameron erkölcsi, stratégiai és politikai hibának nevezte a döntést, amely a 2020-21-es 13,1 milliárdról jövő évtől 9,8 milliárd fontra fogja vissza a nemzetközi támogatásokat. Andrew Mitchell, volt nemzetközi fejlesztési miniszter szerint a csökkentés "százezer elkerülhető halálesethez vezet, zömében gyerekek halhatnak meg". Megszólalt az ügyben Malala Juszafzaj, a nők tanulási esélyegyenlőségének Nobel-békedíjas pakisztáni bajnoka is, aki a brit politikusokat a döntés újragondolására szólította fel. Jeremy Hunt, Theresa May kormányának külügyminisztere attól tart, hogy az Egyesült Királyság "szegényebb lesz a világ szemében".
A nemzetközi segély csökkentésére a legdrámaibb reakció Sugg bárónő, külügyi államtitkáré volt, aki közvetlenül a bejelentés után lemondott tisztségéről. Emlékeztetett arra, hogy az "ígéreteket nehéz és jobb időkben is be kell tartani". Nagy-Britannia volt az egyetlen ország, amely eddig tartotta magát az ENSZ által kitűzött 0,7 százalékos célhoz, és még a 0,5 százaléknak megfelelő kifizetésekkel is az Egyesült Államok mögött a második legnagyobb "jótevő" marad. Magyarország a GNI 0,22 százalékában jótékonykodik külföldön. Rishi Sunak, akit sokan máris Boris Johnson utódjának tekintenek, halvány utalást tett arra, hogy amikor erre lehetőség nyílik, a kormány ismét mélyebben nyúlik majd a zsebébe nemzetközi szinten.
Szinte érthetetlen módon Rishi Sunak közkiadási koncepciójának előadása során ki sem ejtette a száján a Brexit szót, azaz arról sem tett említést, hogyan befolyásolja az Egyesült Királyság tényleges távozása az EU-ból a gazdaság növekedését, illetve az államkincstártól milyen gyors beavatkozást lehet várni, ha elmarad az EU és a királyság közötti megállapodás. Kedden Brüsszelben Michel Barnier uniós főtárgyaló 48 órát adott a brit kormánynak a kompromisszumra a halászati kvóták és az állami segélyek-egyenlő versenyfeltételek terén, ellenkező esetben nem hajlandó Londonba utazni e hét végén egy újabb tárgyalási fordulóra.
