„Szeretnénk minden megyei jogú várost és a fővárosi is arra a kérni, hogy sűrítse a járatokat, hogy a tömegközlekedésben olyan tumultuózus helyzetek ne álljanak elő, amiket sajnos az elmúlt hetekben meg kellett tapasztalni.” – jelentette be a kormány kritikába csomagolt kérését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón. A kérés és a bírálat egyaránt különös: januártól ugyanis jelentősen csökkenti a kormány a jobbára már eddigi is forráshiánnyal küszködő vidéki közlekedési társaságok támogatását. Ez sok helyen lehetetlen helyzetbe hozza a fenntartó önkormányzatokat, amelyek még a járvány miatti elvonásokat is nyögik.
Szabó Sándor szegedi MSZP-s parlamenti képviselőnek tűnt fel elsőként az ősszel, hogy míg az idei költségvetésben hetven település közösségi közlekedésének támogatására még elkülönített a kormány kétmilliárd forintot, jövőre erre egy fillért sem szánnak. Az ellenzéki politikus kérdésére Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy válaszolt: a közösségi közlekedés nem kötelező, hanem önként vállalt feladat. Később ezt Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár azzal egészített ki, hogy a kétmilliárdos támogatás a Járványvédelmi Alapba kerül, s ha valamelyik településnek gondjai adódnak a működési költségekkel, rendkívüli támogatást kérhet a Belügyminisztériumtól, ezt azonban csak a kötelező feladatok ellátására biztosítják. Márpedig – jelezte Tállai – a közösségi közlekedés nem az.
Az elvonás önmagában súlyos csapás a fenntartóknak, de különösen az most, hogy a járványhelyzet miatt több járművet és sűrűbben kell közlekedtetniük. Ezzel együtt egyes városokat az elvonás érzékenyebben érint, másokat kevésbé.
Az állami támogatásokban nem szűkölködő, kormánypárti vezetésű Debrecenben – ahol szeptemberben naponta 5700-an utaztak villamossal, trolibusszal, autóbusszal – évi mintegy 2,4 milliárd forintba kerül a helyi közösségi közlekedés. Úgy tervezték, hogy jövőre ebből az állam 410 millió forintot, az önkormányzat pedig 150 millió forintot áll. Mint azt a városháza lapunk kérdésére közölte, az állami támogatás elmaradása esetén is átutalják az elvont összeget az üzemeltetőnek, a pénzt a város más cégeinek bevételéből fedezik.
Az ellenzéki Miskolc közel félmilliárd forinttól esik majd el jövőre, ezt az iparűzési adóból próbálják meg előteremteni. Ez nem lesz könnyű, hiszen a járvány miatt visszaeső gazdasági termelés hatással lesz az iparűzési adóbevételre. Szolnok minden évben 50 millió forintos működési támogatást nyújt a szolgáltatónak, de a mindenkori veszteség megtérítése is az önkormányzat feladata, vagyis az állami elvonás kényszerhelyzetbe hozza az önkormányzatot. A városban egyébként 2010 és 2012 között már jelentősen csökkentették a járatszámot, további megszorításokra így nincs mód. A jegy árának 5 százalékos emelésére korábban készült vizsgálat, de ezt még nem vezette be az önkormányzat.
Szombathelyen a Volánbusz üzemelteti a helyi járatokat, a buszközlekedés évi egymilliárdos költségének mintegy felét a város fizeti. Az államtól 26 millió forintnyi támogatást kapott erre a célra, ha ettől jövőre elesnek, elképzelhető a menetrend racionalizálása, a jegyek árának emelése, illetve a városi hozzájárulás megemelése – tudtuk meg.
Tatabányán az állami kompenzáció 48 millió forint volt eddig, ám 2020-ra a koronavírus-járvány miatt eleve 100 milliós bevételkieséssel kalkulálnak, így egy nagyobb „lukat” kell majd betömni. Azt egyelőre nem tudják, hogy miképp. A fideszes irányítású Kaposvár nem reagált lapunk megkeresésére, így nem tudni, mekkora gondot okoz majd az állami támogatás elvonása, az viszont tény: erősen veszteséges a 28 buszjáratból álló tömegközlekedés üzemeltetése – az idei költségvetésében eredendően 130 milliós támogatást adott a város a cégének.
