Terjedelmes interjút adott a Legfőbb Ügyészség szóvivője a napi.hu-nak. Az apropót az adta, hogy kész a vádhatóság 2019-es tevékenységének beszámolója. Ebben egyebek mellett az olvasható, más a jog gondolkodása a korrupcióról, mint a közvéleményé. Fazekas Géza szerint tévhit, hogy korrupciós ügyekben a vádhatóság nyomoz, holott csak a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozását végzi az ügyészség, de a felderítés itt is a Nemzeti Védelmi Szolgálat és más felderítő szervek feladata. A gazdasági korrupciós eseteknél pedig a rendőrség nyomoz. Persze számos javaslattal is éltek, hogyan lehetne javítani a helyzeten.
Fazekas Géza hangsúlyozta, az ügyészség elkötelezett abban, hogy aki bizonyíthatóan bűncselekményt követ el – függetlenül a személyétől – az kapja meg érte a büntetését. Szerinte az egy kivételes helyzet, amikor az ügyészség nyomoz. A nyomozásra a legtöbb esetben – így a gazdasági korrupciós ügyek nyomozására is – a rendőrség, míg a gazdasági bűnügyekben a NAV hivatott. Úgy látja, ezzel együtt és ennek ellenére a hazai és külföldi közszereplők, intézmények heves és összehangolt támadásának jól érzékelhetően az ügyészség van a célkeresztjében.
Hangsúlyozta, nincsen megkötve az ügyészek keze a korrupciós vizsgálatok során. Utóbbira bizonyítéknak tartja, hogy növekedett az elmúlt években az ilyen jellegű ügyekben indított büntetőügyek száma.
Arra a kérdésre, miszerint több nemzetközi szervezet is kritizálja a magyar korrupciós helyzetet, Fazekas Géza azt mondta, a közvélemény befolyásolt – gyakran politikai célból manipulált –, sokszor jogilag megalapozatlan korrupció-érzékelése azért is probléma, mert a nemzetközi szervek is felhasználják az erről készült méréseket. Az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése emiatt nem is tényeken, hanem benyomásokon alapul. Ráadásul olyan fogalmak is felbukkannak benne, amelyek büntetőjogilag nem is minősíthetők korrupciónak.
További részletek a napi.hu interjújában, amelyet ide kattintva érhet el.
