Decemberben politikai megállapodást szeretne az EU közös migrációs és menekültpolitikájáról Horst Seehofer német belügyminiszter. A politikus az után beszélt erről, hogy a tagállamok illetékes tárcavezetői videokonferencián tárgyaltak a témáról. Ez volt az első alkalom, hogy a huszonhetek véleményt cseréltek az Európai Bizottság szeptember végén közzétett javaslatcsomagjáról.
Az Ursula von der Leyen elnök vezette testület szakítana a menedékkérők kötelező elosztásán alapuló politikával, ám minden tagállam számára előírná, hogy valamilyen módon kivegye a részét egy esetleges menekülthullám kezeléséből. A “megkövetelt szolidaritás” jegyében az országok választhatnának: vagy befogadnak menedékkérőket vagy inkább vállalják az EU területén illegálisan tartózkodó emberek hazatelepítését. A frontországokat a külső határok őrzéséhez való hozzájárulással, illetve szakértői és anyagi segítséggel is lehetne támogatni.
Orbán Viktor miniszterelnök a bizottsági előterjesztést követően azonnal közölte, hogy az elfogadhatatlan Magyarország számára, mert a migránsokat beengedné az EU területére, ahelyett, hogy a határain kívül fogadná a menedékkérelmeiket. Bár a brüsszeli paktumot Magyarországon és Lengyelországon kívül egyetlen tagállam sem utasította el, Ylva Johansson migrációért felelős biztos a csütörtöki miniszteri ülés után kifejtette: egyetlen ország sem elégedett maradéktalanul az asztalon lévő indítványokkal, de mindegyik hajlandó tárgyalni azokról.
A kormányok nagy része üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a határok megerősített védelmére, az illegális bevándorlók kitoloncolására, az embercsempészet visszaszorítására és a harmadik országokkal ápolt kapcsolatok elmélyítésére annak érdekében, hogy a kontinens felé tartó migráció visszaszoruljon. - Az Unió területén jelenleg tartózkodó menedékkérők kétharmada nem jogosult menekültstátuszra. Ha őket sikerülne gyorsan hazatelepíteni, ha a visszatérések flottul lezajlanának, az eleve javítana a helyzeten - mondta Seehofer. A német politikus elismerte, hogy óriási kihívás lesz közös nevezőre hozni az eltérő nemzeti szempontokat, különösen, hogy viszonylag rövid idő alatt kéne lehetőleg konszenzust teremteni. Az elképzelések szerint a tagállamok közös álláspontjának kidolgozása után a jövő év első felében megszülethetnének a közös migrációs és menekültpolitikát szabályozó rendeletek.
