Donald Trump önmagához képest is elképesztő formában van. Mint kifejtette, „meg kell szabadulni” a levélben leadott szavazatoktól és akkor nem lesz szükség semmilyen békés hatalomátadásra, mert ő marad az Egyesült Államok elnöke. A levélszavazást a Demokrata Párt hókuszpókuszának minősítette, azt állítva, hogy sok millió, „senki által nem igényelt” szavazólapot küldtek ki „az ördög tudja, kiknek”, amikkel csalni lehet. Az Egyesült Államok ötven tagállama közül huszonötben már zajlik a szavazás. Kilenc olyan állam van, ahol minden választóképes polgár megkapja a levélszavazó csomagot, másutt ezt kérni kell. Közben Floridában és Michiganben élő híveit Trump arra szólította föl, hogy kérjenek levélszavazást és mielőbb küldjék be a voksukat.
Az elnök ismételt újságírói kérdésekre sem volt hajlandó kijelenteni, hogy el fogja ismerni a választás eredményét. Sürgette a megüresedett legfelsőbb bírósági hely betöltését, mondván, hogy választás miatti jogi eljárások végül úgyis ott fognak kikötni és szükség lesz az új tag szavazatára. Az alsóbb szintű bíróságokon országszerte máris mintegy kétszáz, a választással kapcsolatos per folyik. Pennsylvaniában például találtak hét, egy katonai támaszponton feladott, Trumpot támogató levélszavazatot, amelyet nem adtak a többihez. A bíróság által nemrégiben módosított helyi választási szabályok szerint a szavazatokat egy második, leragasztott, „titkos” borítékba is bele kell tenni ahhoz, hogy figyelembe vegyék őket. Ezt várhatóan sokkal többen fogják elmulasztani, mint a mostani hét választó.
Sajtóhírek szerint Trump kampánystábja kapcsolatba lépett több, konzervatív kormányzó által vezetett, az elnökválasztás szempontjából fontos állam republikánus pártvezetésével. Azt latolgatják, hogy adott esetben ne a voksolás eredményének megfelelő elektorokat, hanem Trump iránt lojális republikánusokat küldjenek az elnökválasztó testületbe. Ez, bármilyen furcsa, nem mond ellent az alkotmánynak, amely a választási eredményektől függetlenül az állami törvényhozásokra bízza, kiket küldenek az elektori kollégiumba. Ugyanakkor a XIX. század vége óta nem volt rá példa, hogy egy állam törvényhozása élt volna a lehetősséggel és figyelmen kívül hagyta a választás eredményét.
Az országnak az elnök és az alelnök után harmadik legmagasabb közjogi méltósága, a képviselőház elnöke, Nancy Pelosi csütörtökön arra figyelmeztette Trumpot, hogy az Egyesült Államok nem Oroszország vagy Szaúd-Arábia, hanem demokrácia. Bernie Sanders szenátor, volt elnökjelölt egész beszédet szentelt ugyanennek a témának. Nagyon határozottan szögezte le: az amerikaiak nem fogják hagyni, hogy Trump megsemmisítse a demokráciát, amelyért „a történelem során túlságosan is sokan áldozták az életüket”. Christopher Wray FBI-igazgató szerint semmilyen bizonyíték nincs a Trump által emlegetett tömeges választási csalásra és a feltételezést az országos választási bizottság demokrata párti tagja is alaptalannak nevezte.
Óvatosan, de néhányan a Republikánus Párt vezető politikusai közül is elhatárolódtak Trump kaotikus nyilatkozataitól. Mitch McConnell, a szenátus többségi frakcióvezetője, Lindsay Graham, az igazságügyi bizottság vezetője és Kevin McCarthy, a képviselőház kisebbségi frakcióvezetője is leszögezte, hogy november 3-án megtartják a választást és annak eredményeként január 20-án „békésen” beiktatják a következő elnököt. McConnell helyettese, John Thune dél-dakotai szenátor szerint a republikánusok fellépnének Trump ellen, ha az törvénytelen módon próbálná magánál tartani a hatalmat. A legmesszebb Ben Sasse nebraskai szenátor ment, aki szerint „Trump őrültségeket beszél”.
