Frankfurter Allgemiene Zeitung
A vezető német konzervatív lap is úgy értesült, hogy Lengyelország is felzárkózott Magyarország mellé, és a két kormány három napja bejelentette: megtorpedózza a 750 milliárd eurós gazdasági segélyterv jóváhagyását, ha a többi tag ragaszkodik a jogállami mechanizmus életbe léptetéséhez. Budapest és Varsó kitart amellett: a júliusi az EU-csúcstalálkozón született egyezség nem arra vonatkozik, hogy vonják meg a támogatásokat, egy kormány módszeresen megsérti a demokratikus játékszabályokat.
Szerintük az állam- és kormányfők azt kívánták megakadályozni, hogy korrupció legyen az uniós pénzek felhasználása körül, és hogy érdekütközés léphessen fel. Eszközként pedig Budapesti és Varsó azt találta ki, hogy nem szavatolja az önrészt az unió kölcsönfelvételéhez, anélkül azonban nem lehet kihúzni a csávából a vírus miatt súlyos helyzetbe került államokat. Így azonban dugába dőlne az egész koncepciót, miközben főként az olaszok és a spanyolok nagy bajban vannak.
A németek az EU soros elnökeként azt akarták volna, hogy még ebben hónapban hangolják össze a tagállamok, illetve az Európai Parlament elképzeléseit a gazdasági csomag, illetve a következő hosszú távú költségvetés kapcsán, de ez immár illúziónak bizonyult. Márpedig az idő sürget, hiszen januártól elvileg mindkét tervezetnek hatályba kellene lépnie. Az EP és a legtöbb tagállam kitart amellett, hogy legyen jogállami feltételrendszer, azaz anyagi szankciókkal sújtsák a közösségi jogot semmibe vevő rezsimeket.
Daily Telegraph
A magyar kormány megtörte az unió egységét és a 27-ek közül egyedül akarja, hogy a korábbi brit nemzetközi kereskedelmi minisztert válasszák a Világkereskedelmi Szervezet élére. Hogy a többiek kit favorizálnak, az az eljárási szabályok miatt nem került nyilvánosságra, de az biztos, hogy nem Liam Foxot. Magyarország viszont éppen mellette tette le a garast, miután konzultált Boris Johnsonnal, amint azt Szíjjártó Péter közölte. A lap úgy tudja ugyanakkor, hogy bár a politikus a többkörös szavazási procedúra során bekerült a legjobb öt közé, ám továbbra is a „futottak még”-kategóriát képviseli. A legjobb kilátásai egy nigériai származású szakembernek vannak.
Frankfurter Allgemiene Zeitung
Az unió illetékes biztosa bízik abban, hogy sikerült rávenni Magyarországot és Lengyelországot az új menedékpolitika elfogadására. A reformelképzeléseket a Bizottság szerdán hozza nyilvánosságra, de Ylva Johansson előre bocsátotta, hogy immár nem elegendő az alkalmi vagy önkéntes szolidaritás. Úgy fogalmazott, hogy nem kell dramatizálni migrációs politikát, bár egyes menekültek rettenetes helyzetben vannak. Ám pragmatikus megoldást kell találni, ami azt jelenti, hogy egyetlen kormány se húzhassa ki magát, ha egy másik tag nehéz helyzetbe kerül a bevándorlók újabb rohama miatt.
De nem volna kötelező átvenni a menedékkérőket. A szolidaritásnak része volna, hogy a kvótákból nem kérő államok például segíthetnének azok hazazsuppolásában, akik nem kapnak menedéket. Idekapcsolódik, hogy a német belügyi tárca vezetője szerint még az idén okvetlenül politikai egyetértésre kell jutni. Bár Seehofer megjegyezte: az esélyeket rontja, ha Németország erkölcsi alapokon megpróbál nyomást gyakorolni a szomszédos államokra. Úgy hogy Berlinnek partnerként és nem Európa gyámjaként kell fellépnie – jegyezte meg.
Washington Post
A vezércikk rámutat, hogy Trump semmibe veszi a jogot és alatta megsemmisül a fékek és ellensúlyok rendszere. Az elnök azt bizonyította, hogy a hiedelemmel ellentétben mennyire törékeny az alkotmányos rend, ha olyasvalaki áll a kormányrúdnál, aki nem tiszteli a jogállamot. Nem nőtt fel a feladatához, inkább arra jött rá, miként tud hatékonyan visszaélni hatalmával. Ha marad, az jóvátehetetlen károkat okoz a demokráciának.
Az USA mindenkori első emberének kötelessége, hogy tisztességesen és semlegesen éljen jogkörével. Ám Trump számára a hivatal eszköz, amivel jutalmazza követőinek hűségét, bünteti az ellenséget, mindenki mást pedig riogat, hogy álljon be szépen a sorba. Az elemzés példák sokaságát hozza a szomorú összegzés alátámasztására. Úgy hogy immár leginkább már csak a Kongresszus tudna ellenállni, ám a republikánusok behódoltak Trumpnak, ahelyett, hogy az Alkotmányhoz lennének hűségesek. De hát a politikus megpróbált kirúgni, illetve megfélemlíteni mindenkit, aki a törvénytelenség útjába állt volna.
És úgy tűnik, hogy egyre gátlástalanabb. Az amerikaiaknak sokáig azt tanították, hogy az ország politikai rendszerében hatékonyan működnek a demokratikus intézmények. Ám az eltelt években riasztó módon felszínre került az igazság, mármint hogy a fékek és ellensúlyok csak akkor szuperálnak jól, ha jó indulatú az elnök. Ha nem az, akkor meglepően kevés eszköz kínálkozik, amivel meg lehet akadályozni, hogy ne használja tisztességtelenül óriási hatalmát. Márpedig Trump el van szánva, hogy saját céljaira veti be felhatalmazását és lassan, de biztosan bedarál minden korlátot. Úgy hogy nem tudni, mennyi akadály maradna számára további négy év után.
Guardian
Trump nyíltan a nacionalista mítoszokat nyomatja, de a demokraták is nyakig merülnek a túláradó hazafiságba. Erre hívja fel a figyelmet Cas Mudde, a populizmus és a szélsőségek szakértője, a Georgia-i Egyetem professzora. Felidézi, hogy az elnök a minap már azzal vádolta a liberálisokat: átmossák az amerikai ifjúság agyát. Egyben jelezte, hogy bizottságot kíván felállítani a hazafias oktatás elősegítésére, ami magában foglalja az Amerika-barát tananyagot, hogy a diákok megismerhessék az igazságot a nemzet nagyszerű történelméről.
De hát itt egy szélsőjobbos politikusról van szó és ideológiájának szerves részét képezi a soviniszta nacionalizmus. Az USA esetében az a különleges, hogy a hazafiság, sőt az elfogult hazafiság a politika mindkét nagy táborára jellemző. Biden is a zászlójára tűzte.
Az amerikai politikusok, de a polgárok is előszeretettel hangoztatják, hogy övék a világ legrégebbi és legnagyobb demokráciája. A szerző itt azonban emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a rasszizmus és a faji kirekesztés talaján jött létre. A demokratikus rendszernek ma is vannak olyan hiányosságai, amelyeket Európában már rég kiküszöböltek. Pl. nem lehet elnök az, aki a szavazatok számát tekintve alulmarad a választáson. Vagy ahogyan a tengerentúlon politikai okokból átrajzolták a választó körzetek határait, ahhoz képest az orbáni Magyarország kismiska.
A demokraták úgy érzik: állandóan bizonyítaniuk kell, hogy szeretik Amerikát, mert a jobboldali sajtó, illetve tábor folyton azzal vádolja a baloldalt, hogy az nem hazafias, sőt, áruló. A paradox az, hogy a lakosság sokkal reálisabban látja a helyzetet, mint a vezetői. Még a republikánus hívek többsége sem gondolja, hogy az USA mindenben a többi ország fölött állna. A demokratáknak az a dolguk, hogy az Egyesült Államok végre kezdje beváltani ígéretét és propagandáját. Ehhez azonban teljes átalakulás szükséges, ami kiterjed a legfőbb kulturális, gazdasági és politikai intézményekre.
Úgy hogy ha a jelenlegi ellenzék tényleg naggyá akarja tenni Amerikát, akkor meg kell mondania az amerikaiaknak, hogy ország nem a világ legragyogóbb országa és soha nem is volt az.
Die Presse
Timothy Snyder szerint, ha novemberben Trump győz, akkor a helyzet Amerikában nagyon hasonlít majd ahhoz, ami Magyarországon és Törökországban van. A tengerentúli történész, a totalitarianizmus szakértője azonban nem gondolja, hogy az elnök győzni fog. Mint mondja, ezt alighanem a politikus is tudja, ezért próbálja meg már most manipulálni az eredményt.
Hozzátette, nagy veszélyes, ha bárki úgy állítja be, hogy Trump egy bohóc és éppen ezért nem kell tőle tartani. Hiszen Mussolini is paprikajancsi volt, Hitler pedig színész, aki a nyilvános fellépések előtt elpróbálta a szerepét. Ám most az USÁ-ban olyan választás következik, amelynek a kimenetelét a Fehér Ház jelenlegi gazdája kétségbe vonja. Ezt már előre be is jelentette. Nem az a célja, hogy nyerjen, hanem zűrzavart keltsen. A válságot azután arra igyekszik kihasználni, hogy hatalmon maradhasson. Ám itt az a tét, milyen rendszer lesz az Egyesült Államokban.
Frankfurter Allgemiene Zeitung
A kommentár arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nyugat végét jelentheti, ha Trump újrázni tud. Ám az európaiaknak nem lenne könnyebb dolga akkor sem, ha Biden lesz a befutó, mert ő is azt hangoztatja, hogy Amerika mindenekelőtt, csak lightosabb formában. Mindenesetre az öreg kontinens azt várja tőle, hogy ismét a központba állítja az Egyesült Államok szövetségi rendszerét, nem szidja a partnereket, nem keresi velük folyamatosan a vitát, nem adja át magát szűklátókörű nacionalizmusnak és a nemzetközi diplomáciát részesíti előnyben.
Ám a demokrata politikus nem tud és nem is akar visszatérni a korábbi status quóhoz. Szóval nem lesz megint minden egy csapásra újra jó, bár azért a klíma mindenképpen hatalmasat javulna. De az új elnök is napirenden tartaná a védelmi kiadások és a kereskedelmi többlet kérdését. És mert határozottabb politikát folytatna Oroszországgal szemben, amiből persze hiányozna Putyin dicsőítése, aligha kerülne ad acta az Északi Áramlat 2 sorsa.
Viszont ha Trump marad, akkor a nagyhatalmak vetélkedése közepette Európa csakis magára lenne utalva. A NATO számára komoly lehetőségként merülne fel, hogy lehúzza a rolót. A német kereszténydemokrata Norbert Röttgen, aki kancellár akar lenni, azt jósolja, hogy az elnök újabb négy éve, csak még inkább kiélezné az eddigi helyzetet. Beleértve a Kínával szembeni konfrontációt, Németország megbüntetését, az unió meggyengítésének szándékát, Amerika további kivonulását a nemzetközi színtérről. Továbbá felerősödne az a hajlam, hogy Washington a viszályok kapcsán igyekszik még több olajat önteni a tűzre.
Azaz még több konfliktusra kell felkészülni a világban és a transz-atlanti kapcsolatokban is, ami azt vetíti előre: közeleg a vég.
Financial Times
A beloruszok nem hagyják magukat megfélemlíteni, nem érdekli őket, hogy a hatalom páncélozott járműveket és vízágyukat vezényelt ki Minszkban, mint ahogy szembeszállnak a tömeges letartóztatásokkal is. Immár hetedik hete tízezrek tiltakoznak a diktátor távozását és új választások kiírását követelve. A karhatalom és a hadsereg fekete ruhába öltözött emberei rengeteg tüntetőt megvertek, amint arról a közösségi médiában nyilvánosságra hozott filmfelvételek tanúskodnak.
A megmozdulások az egész országra kiterjednek, ilyen méretű demonstrációk nem voltak a Szovjetunió felbomlása óta. Ám Lukasenko a brutális erőszaknak, az őrizetbe vételeknek, illetve az ellenzéki vezetők kiutasításának, valamint Putyin támogatásának köszönhetően őrzi hatalmát. Az uniós külügyminiszterek ma tanácskoznak arról, hogy miként reagáljon az EU. Még mindig húzódik, hogy pontosan milyen szankciókat hozzanak.
Akiket a korábbi megmozdulásokról vittek be, azok arról számoltak be, hogy odabent megkínozták őket. A katonaság, a rendőrség és a biztonsági szolgálat támogatása alapvető a diktátor uralma számára. Az ellenzék, hogy megrendítse a fegyveres erők tagjainak hűségét, a vasárnapi tömegfelvonulás előtt nyilvánosságra hozta ezer rendőr személyi adatait. Egyben arra figyelmeztetett, hogy folytatja az akciót, ha a kormány nem vet véget a letartóztatásoknak.
Frankfurter Rundschau
A Bayern edzője nem érti, miért kell a Szuper Kupa döntőjét Budapesten megtartani, amikor Magyarországot a német virológiai központ a járvány miatt kockázatos övezetnek minősítette. Hansi Flick azonban egyúttal utalt arra, hogy a döntést az UEFA hozta meg, úgy hogy a csapatnak ezek után nincs más választása, csak a győzelemre összpontosít. Az egykori bajor aranycsapat tagja, Rumenigge a klub elnökeként úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi szövetség lépni kívánt a normális viszonyok helyreállítása felé, azaz hogy legyenek nézők, ez vezette a határozat meghozatalakor.
Az egyesületnek felkínált 3000 jegyből a bajor szurkolók 2100-at vettek meg, hogy a helyszínen kövessék a csütörtök esti meccset. Már ha nem betegek. A jelentkezők számára ma és holnap ingyenes tesztet végeznek a müncheni arénában. A visszatérés után pedig a bajor főváros repülőterén ismét megvizsgáltathatják magukat. Rumenigge szerint mindenképpen ki akarják szűrni mindazokat, akik esetleg megfertőződnek Magyarországon. (Mint emlékezetes, a Sevilla-drukkerek a 3 ezres kontingensből 2500-at visszamondtak – a szerk.)
