Az elkövetkező évek során csökkenhet az áramfogyasztás, gázerőműveket nem éri meg építeni, a világban egyre hatékonyabbak a szélerőművek – ilyen és ehhez hasonló, az Orbán-kormány energiapolitikájába kevéssé illeszthető kijelentések is elhangzottak a Napi.hu és a Lounge Communication Hungarian Energy Investors Forum 2020 elnevezésű online követhető szakmai konferenciáján. Kormánypolitikus nem szólalt fel, bár az áramrendszert irányító,állami Mavir vezérigazgatója, Biczók András vázolta fejlesztési elképzeléseiket. Közlendőjüket a felszólalók sem a kormányelképzelések tükrében, hanem a szakma fejlődési irányai alapján fogalmazták meg. Bank Dénes, a GKI Innova ügyvezetője egyik ábrája szerint a gazdasági kutatóintézet 2023-ig alapvetően csökkenő áramfogyasztással számol. Bár sem ő, sem az előtte felszólaló Mavir-vezérigazgató nem említette, az áramrendszerirányító ezzel szemben eddig – a korábbi évtizedek indokolatlan derűlátásához hasonlóan – töretlenül emelkedő áramfogyasztást jósolt. A GKI Innova által kiszámított, két vizsgált változat közül az erőteljesebb akár 5 százalékos igénycsökkenést sem zár ki. A másik ennél csekélyebb, néhány százalékos esést jósol, 2021-ben hajszálnyi emelkedéssel. 2024-2025-től viszont – a Mavirhoz hasonlóan – már bővülő kereslettel számolnak.
Szintén kevéssé támasztotta alá a központi elképzeléseket Molnár Gábor, az – amúgy kormányközelinek tekintett – MET asset management nevű üzletágának megújulókért felelős vezetője, a Kabai Solar Park ügyvezetője. Egy megjegyzése szerint a bizonytalan megtérülési kilátások miatt a befektetők most nem vágnak gázerőmű-építésbe. Ez már csak azért is fajsúlyos megállapítás, mert a főleg gázkereskedelemmel foglalkozó MET irányítja a gázalapú Dunamenti Erőművet is. Ehhez képest a kormány épp most jelentett be egy jelentős, 500 megawattos gázalapú erőműépítési tervet az – év elején állami tulajdonba került – Mátrai Erőműben. Ezen túlmenően a szakember beszámolt a nap- és a szélerőművek párhuzamosan zajló, folyamatos költségcsökkenéséről és hatékonyságjavulásáról. Bár nem említette, tudvalévő, hogy ehhez képest az Orbán-kabinet nem engedélyezi újabb szélerőművek telepítését és eme tilalom feloldása – a tervekkel ellentétben – végül kikerült a kabinet energiastratégiájának év eleji frissítéséből is. Igaz, Molnár Gábor elsősorban a tengeri szélparkok fejlődését várja.
Évtizedes távlatban a lakossági fogyasztás gigawattórában (GWh) és forintban is enyhe csökkenést, míg az ipari igények mindkét tekintetben emelkedést mutatnak – derült ki Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége elnöke ábrájából. Ezt összefüggésbe hozta a lakossági rezsicsökkentéssel, ami szerinte viszonylagos versenyhátrányt okoz az ipari vevőknek. A tőzsdei árak a május végéig tartó csökkenés óta ismét elérték év eleji szintjüket.
A rezsicsökkentés miatt lankadt a lakosság megtakarítási kedve – jegyezte meg az eseményt záró panelbeszélgetésen Holoda Attila, az Aurora Energy ügyvezetője. Egyszersmind üdvözölte, hogy az állami MVM hatéves hatályú szerződést kötött a Shell-lel évi 250 millió köbméter gáz vásárlására, ami a tengeren cseppfolyós formában szállított földgáz elvben január elején beinduló, Krk-szigeti lefejtőjéből érkezne az országba. A magyar állam ugyanis most először kötött hosszú távú gázvásárlási szerződést nem orosz szereplővel. Ugyane, két héttel ezelőtti bejelentésre hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán a Washingtonban tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.
A szakértők további elképzelései már kevesebb eltérést mutattak a kormány álláspontjához képest, legyen szó akár a napelemek széles körű telepítéséről, az energiatárolási kilátásokról vagy a hullámzó megújulós termelést figyelembe vevő hálózati fejlesztésekről.
