„Elárulva, diszkriminálva, megszégyenítve érzik magukat” szigorított határátlépési szabályok miatt az Ausztriában élő, dolgozó magyarok – a Népszava információi tömegesen érkeznek ilyen és ehhez hasonló panaszok a Külgazdasági és Külügyminisztériumba. Minderről pedig, úgy tudjuk, már belső kormányzati dokumentumok is készültek.
Kétségkívül napról-napra nő a feszültség az osztrák-magyar határon, mert ingázók sokaságát hozza nehéz helyzetbe a szeptember 1.-től bevezetett határátlépési szigorítás. E szerint ugyanis csak azoknak az ingázóknak nem kell karanténba menniük munkából hazatérve, akik a határ 30 kilométeres körzetében élnek és a másik országban nem távolodnak el a határtól 30 kilométernél jobban. Ebből következően sok olyan ingázóra nem vonatkozik a mentesség, aki a határtól távolabb lakik vagy ennél nagyobb távolságra jár át dolgozni. A statisztikák szerint 98000 magyar dolgozik Ausztriában, közülük 40-41 ezren ingáznak.
Úgy tudjuk, a bécsi magyar nagykövetséget több esetben is dühös magyarok hívták fel azzal: munkáltatójuk már jelezte, hogy ha nem tudnak folyamatosan dolgozni, akkor elbocsájtja őket. Forrásaink szerint felháborodott osztrák munkáltatók is keresték a bécsi követséget, hogy tiltakozzanak a szabályok miatt, de volt, aki már azt is felvetette: a magyarok helyére könnyen találnak szlovák munkaerőt.
Nem csak a munkavállalók, hanem a kisvállalkozások is nehéz helyzetbe kerültek. Nyugat-Magyarországon rengeteg olyan vállalkozó dolgozik, akik számára nélkülözhetetlenek az osztrák partnerek, megrendelők. Ráadásul, ha ők nem tudják teljesíteni a szerződéseiket, akkor akár kötbért is fizettethetnek velük. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK) megkeresésünkre például azt közölte: szeptember 1. óta naponta több tucat megkeresést kapnak bajba jutott vállalkozóktól. „A beérkezett jelzések és kérések alapján jelentős a mikro- és kisvállalkozások piacvesztése elsődlegesen Ausztria és Németország relációjában. A szeptembertől hatályos rendelkezések végképp ellehetetlenítették a szerződésben vállalt kötelezettségek határidőre történő teljesítését, a garanciális javítások elvégzését, amelynek következményeként a szektorból többen is azt jelezték, hogy teljes egészében felfüggesztik az eddig meghatározó bevételi forrásukat jelentő, határon átnyúló szolgáltatásokat” – írta a kamara.
Mindezek miatt a határzár jelenlegi szabályozása ellen tiltakozók szombatra demonstrációt is hirdettek a bécsi magyar nagykövetség elé. Itt érdemes megemlíteni: egy lapunk által megismert kormányzati belső feljegyzés rögzíti azt is, hogy az egzisztenciájukat féltő ingázók közül többen azzal fenyegetőztek, hogy bár eddig a Fideszre szavaztak, 2022-ben már nem számíthat voksukra a kormánypárt, így „az ügy hovatovább politikai kérdéssé növi ki magát”.
A munkavállalás mellett az élet legkülönbözőbb területein okoz nehézséget az Ausztriában élő-dolgozó magyaroknak a határzár. Aki nem minősül ingázónak, temetésre, esküvőre, más családi eseményekre sem tud hazamenni, de nem megoldott az elvált és a határ két oldalán dolgozó szülők gyermekeinek láthatása. Bizonytalanok azok a magyar szülők is, akik osztrák iskolába járatják gyerekeiket.
A panaszok miatt megkerestük a Külügyminisztériumot, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumot , de lapzártánkig nem válaszoltak.
Kamionosok méregdrága kerülőutakon
Sok kamionost váratlanul ért az, hogy a határátlépési szabályok szigorítása nyomán, annak afféle „mellékhatásaként” szeptember elsején lezárták a magyar-horvát határon a barcsi és a drávaszabolcsi átkelőt. Barcsot később megnyitották, Drávaszabolcsnál azonban lent maradt a sorompó, és a teherautókat Udvar felé irányították.
Csakhogy – mint azt a saját tulajdonú kamionját vezető Fábián Zoltán elmondta – az amúgy is túlterhelt Udvarnál immár 15-25 órás várakozásra kell készülni az ott szolgáló rendőrök szerint. A kamionok rezsiórabére 6-7 ezer forint, így, ha egy munkanap kiesik, akkor a jármű tulajdonosának vesztesége 60-70 ezer forint.
A Pécsett negyedszázada mezőgazdasági terménykereskedéssel foglalkozó Szőke József arról beszélt, hogy Drávaszabolcs lezárása rosszul jött több baranyai búzatermelőnek. Az egyik, bosnyák határ felé tartó rakomány Szabolcsnál lépett volna ki, de mivel Udvarra irányították a 26 tonnányi termést szállító kamiont, az út oda-vissza mintegy 100 kilométerrel meghosszabbodott. A kamion 25 forintot számol tonnánként és kilométerenként, s ez azt jelenti, hogy a 100 kilométeres kerülő 65 ezer forinttal drágítja a termelő számára a fuvart. Ezt a különbözetet a gazdának kell kifizetnie, és a váratlan többletköltséget nem tudja áthárítani a horvát vevőre. A szállítmány értéke másfélmillió forint, s a kamionnyi búzán 70-80 ezer forint nyeresége van a termelőnek. A nyereség csaknem nullára olvad a határátkelő lezárása miatt.
Fábián és Szőke szerint nincs olyan, a covid kapcsán bevezetett állami támogatás, ami mérsékelné a kamionos, illetve a búzatermelő – fent leírt módon keletkező – veszteségét. Az is dühíti a lezárás miatt érintett vállalkozókat, hogy egy nappal korábban nem tudták, melyik átkelő nem működik majd, így nem készülhettek fel a változásra. Állítják, hogy a rendőrség honlapján nem jelezték előre, melyik átkelő zár be szeptember 1-étől. Kedden és szerdán sem azt tüntették fel a honlapon, hogy az átkelő zárva van (és várhatóan meddig lesz ez így), hanem közölték, melyik határkapuk működnek. Amelyek zárva voltak, azokat fel se tüntették a honlapon, mintha azok az átkelők soha nem is léteztek volna.
Megkérdeztük az ügyben Drávaszabolcs független polgármesterét, Solti Dezsőt, aki elmondta, hogy a rendőrség levélben értesítette az önkormányzatot arról: kedd nulla órától, a következő intézkedésig a határátkelő zárva lesz. Az intézkedést nem indokolták.
Az ORFK-t is megkérdeztük a határátkelők lezárásól. Ők válaszként az idevágó kormányrendeletet küldték át, ami – többek között – arról szól, hogy szeptember 1-étől 30 napra ideiglenesen visszaállították a határellenőrzést a szlovén, az osztrák és szlovák határszakaszokon. Azt, hogy melyik határátkelő lesz nyitva, a rendőrség honlapjáról tudhatjuk meg, közölte az ORFK. Ám azt, hogy mi szól az egyik átkelő bezárása és a másik nyitvatartása mellett, nem közölték, amiképp azt se, hogy miért nem tájékoztatták a lakosságot arról, melyik átkelőket zárják majd le. - Ungár Tamás írása a Népszavának
