Az évente 65-70 milliárdból gazdálkodó pécsi önkormányzat fejlesztési lehetőségeit erősen korlátozza, hogy a város 8,5 milliárd forinttal tartozik az államnak, s ezt az adósságot az eredeti megállapodás szerint idén vissza kellene fizetni. A mínuszt a város 2015 és 2017 között halmozta fel, s akkor fideszes vezetése volt Pécsnek. A város 2018-ban megegyezett a kormánnyal a tartozás törlesztéséről, és a konszolidáció érdekében azóta az államkincstár szoros kontroll alatt tartja az önkormányzat gazdálkodását.
2019-ben az ellenzéki összefogás fölényesen nyert Pécsett, és az új városvezetés 2020 márciusában úgy döntött, a tartozásból idén 2,5 milliárd forintot kifizet, a megmaradt 6 milliárdot pedig úgy egyenlíti ki, hogy átadja az államnak azokat az önkormányzati ingatlanokat, amelyek a hitel fedezetét biztosítják.
A városvezetés ezzel a közgyűlési felhatalmazással kezdett tárgyalást a belügyi tárcával és az államkincstárral, ám az elmúlt öt hónapban nem lehetett arról hallani, hogy a kormány miképp vélekedik a pécsiek ajánlatáról, és hol tartanak a megbeszélések. Erről kérdeztük Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterét, Ruzsa Csabát, aki elmondta: a tárgyalások jól haladnak, a minisztérium, valamint az államkincstár nyitottságot mutat arra, hogy a város az ingatlanok átadásával szabaduljon meg a tartozásától. A város célja az, hogy az átadott ingatlanok között ne legyen olyan, ami veszélyezteti az önkormányzat fejlesztési terveit és zavartalan működését. Így nincs az átadásra szánt „csomagban” belvárosi telek vagy épület, önkormányzati bérlakás és olyan ingatlan, amiben kulturális intézmény vagy civil szervezet működne.
A fentiekből sokan azt vonhatják le, hogy Pécs ügyesen taktikázik, hisz egy olyan ingatlanegyüttest ad át, amire semmi szüksége. Ruzsa cáfolta ezt, s azt mondta, hogy a város ezeket a telkeket és épületeket vissza akarja majd szerezni, ezért szeretnék, ha a kormánnyal kötött szerződésbe belefoglalnák: az átadott ingatlanokra a városnak elővásárlási joga van. Úgy tűnik, a kormány ettől sem zárkózik el, és Ruzsa esélyt lát arra, hogy a város által tervezett hiteltörlesztés szerződését decemberig aláírják. Az alpolgármester hozzátette, a tárgyalások szakmai alapon folynak, és az együttműködést eddig nem akadályozta az, hogy Pécset ellenzéki politikusok irányítják.
Ha megszületik a megállapodás, akkor Pécs elveszíti vagyonának hozzávetőleg 1-2 százalékát. A pontos veszteséget azért nehéz meghatározni, mert az ingatlanok a könyv szerinti, nem pedig a piaci értékükön szerepelnek Pécs vagyonkataszterében. Ruzsa szerint a városvezetés azért döntött úgy, hogy átmenetileg lemond a zálogba felajánlott ingatlanokról, mert ha készpénzbe fizetnék ki a teljes adósságot, akkor nem maradna elegendő pénz a fejlesztésekre. Az önkormányzat évente 8-10 milliárd forintot tud erre a célra fordítani, ami csekély forrás a 140 ezer lelkes város méretéhez képest. Az adósság készpénzben történő kifizetése azt jelentené, hogy a következő 3-4 évben 20-30 százalékkal csökkenne a város fejlesztési önereje. Ráadásul a koronavírus okozta termeléskiesés is súlyos érvágás, mivel a járvány idén – és az áthúzódó hatások miatt jövőre is – 20 százalékkal csökkenti a város bevételeit. Márpedig Pécs helyi adóbevétele amúgy is kevés, hisz a város gazdasága a rendszerváltás óta lejtőn van. Épp a kevés adóbevétel volt az egyik fő oka annak, hogy Pécs a korábbi vezetés ideje alatt újra eladósodott.
