Bioritmus;gyerekek;szemüveg;szemész;

- Iskolakezdéskor kiderülhet: szemüveg kell a gyereknek

Az elmúlt tíz évben 20-ról 25 százalékra nőtt a rövidlátók aránya Magyarországon, köztük egyre több a fiatal, aminek oka a sok és korai „kütyüzés”.

A korábbiaknál több fiatalnak kell szemüveg, mert elfárad a szemük a túlzásba vitt képernyőnézésben, ráadásul az okostelefonokat és a táblagépeket túl közel tartják. A rövidlátás kialakulásához a kis felületre fókuszálás és a természetes fény hiánya is hozzájárul. 

Az elmúlt években a kisgyerekek akár már 3 éves kortól elkezdenek táblagépeket, okostelefonokat és számítógépeket használni, a készülékekből kiáramló mesterséges fény, illetve a sok közelre nézés rövidlátás kialakulásához vezet – hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója. Az iskolakezdéskor sok kisgyerekről derül ki, hogy szemüveget kell viselnie. Ilyenkor ugyanis egyre többet kell használniuk a szemüket: az olvasáshoz közelre nézve, a táblára írtak követéséhez, ami felszínre hozhatja a problémákat. Az iskolába járó gyerekeknél arra kell figyelni, hogy 

30 centiméteres távolságból tudjanak olvasni és öt méterről felismerjék a látóélesség vizsgáló tábla feliratait, jelzéseit– árulta el a szemészprofesszor.

Problémát jelenthet az okostelefon túlzott használatában az is, hogy a készülékeken általában nagyon kicsi minden. Ez folyamatosan közelre nézésre kényszeríti a szemet: domborúvá teszi a szemlencsét. Az, hogy az állandó közelre nézés, például sok olvasás hozzájárul a rövidlátás kialakulásához, nem újdonság. 

A szakorvos szerint az egyetemi évek alatt is nő a rövidlátás gyakorisága, főként az olyan szakokon, ahol nagy mennyiségű tárgyi tudást kell elsajátítani, azaz több ezer oldalnyi tananyagot kell olvasni egy-egy szemeszterben. Az informatikusok között is nagyon magas a rövidlátók aránya, ami nem meglepő, mert a teljes munkaidejükben monitorokat néznek.

Korábban a lakosság nagyjából 20 százaléka volt rövidlátó, ma ez már 25 százalékra növekedett, de 

a következő tíz-tizenöt évben ugrásszerű növekedés várható.

Egyes ázsiai országokban már 75 százalék a rövidlátók aránya, a fejlett nyugat-európai országokban is ehhez közeli helyzet alakulhat ki, ha a szülők nem korlátozzák a gyerekek képernyőnézési idejét. 

Az lenne az ideális, ha a kisgyerekek 3-6 éves korig egyáltalán nem használnának okostelefont, a napi másfél-két óránál több monitornézés nagyban hozzájárul a rövidlátás kialakulásához. Ennek valószínűsége annál jobban csökken, minél többet van egy gyerek a szabadban, természetes megvilágítású környezetben – jegyezte meg Nagy Zoltán Zsolt.

A rövidlátás felismerésében kiemelt szerepe van a pedagógusoknak is. Ha egy gyerek hunyorog és nem látja jól a táblát, gyermekszemészeti szakorvosi vizsgálatra van szükség. A kisgyermekkorban jelentkező, úgynevezett korai rövidlátás mellett gyakori a serdülőkori rövidlátás. Ennek az az oka, hogy 14-15 éves korban hirtelen kezdenek el nőni a fiatalok és a szemtengely, illetve a szemüreg hossza is növekszik. Ha ez nincs arányban, akkor minden milliméter növekedés három dioptria eltérést okozhat. Tévhit, hogy ez szemtornával javítható, hiszen a csont méretének változását a szem mozgatásával nem lehet módosítani – fűzte hozzá a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója.

Kétszer olyan könnyű megmászni a hegyet, mint harminc évvel ezelőtt egy kutatás szerint legalábbis.