Szijjártó Péter nem érti. Sőt, fel van háborodva.
Tegnap először szólalt meg nyilvánosan azután, hogy az Átlátszó nyomán a magyar média egy része (is) közreadta: egy hatmilliárd forint értékű luxusjachton nyaralt, amely az állami megrendelésekkel kitömött milliárdos, Szíjj László tulajdona. Azt, hogy a nyaralásért fizetett-e a miniszter, vagy ajándékba kapta, továbbra is homály fedi.
Csak azt tudjuk, hogy nem érti, és fel van háborodva. Ha csak Szijjártó Péter nem értené, akkor megértenénk őt. Mert a nyaralás magánügy. Ha viszont Szijjártó Péter külügyminiszter nem érti, akkor meg azt nem értjük, min csodálkozunk. Hiszen nem érti a főnöke sem, aki mellesleg az ország miniszterelnöke.
Mint a hatalom gyakorlói, elnyammoghatnának ugyan azon, volt-e valaha akkora szakadék szegények és gazdagok között, mint ma van, de ezen majd a választók nyammognak. Ha nekik jó így, hát legyen így. De ha már a külügyminiszter „igazságérzetét" sértették a megjelent írások, mert az ő élete nyitott könyv - ami viszont nem igaz a családi életére és a családi vakációjára, aminek a jachtozás is része -, sőt ő tiszteletben tartja a jogszabályokat, mert az nála nem "szezonális kérdés”, akkor annyit tudunk mondani: a mi igazságérzetünket is bántja valami, mégpedig az etika. Mert bárki bármit állít, az erkölcs a közpolitika része, ha ennek a hatalomnak nem erős oldala is.
Mi tisztességtelennek gondoljuk, hogy miközben a magyar polgárokat a vírusra hivatkozva a kormányfő az Adriától a Balatonra tanácsolja - ne kongjanak már a NER-es szállodák, kempingek -, aközben ő és külügyminisztere is a tengeren élvezi a sérthetetlen családi nyarat. Utóbbi pedig, hogy elejét vegye igazságérzete sérülésének, közben képeket posztol, amint a Bem rakparton keményen dolgozik.
Mit mondjunk: az erkölcstelenség szezonja van.