Több időre van szüksége különleges bíróságnak az ítélet előkészítéséhez, indokolták tegnap a mára tervezet ítélethirdetés elhalasztását a Kuciak-gyilkosság ügyében. Az ügyész minden vádlottra huszonöt év börtönbüntetést javasolt, a bazini különleges büntetőbíróságon zajló per januárban kezdődött, összesen 22 napon át folyt a tárgyalás, az ítélethirdetés azonban úgy tűnik, nem egyszerű feladat Marian Kočner vállalkozó és társainak ügyében.
Ján Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása ügyében Szabó Tamást és Alena Zsuzsovát bűntársként, Marian Kočnert megrendelőként vádolják. Mindhárom vádlott tagadja bűnösségét.
Két személyt, a gyilkosságot végrehajtó és azt, illetve egy korábbi gyilkosságot is beismerő Miroslav Marčekot már áprilisban 23 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Andruskó Zoltánt, aki a gyilkoshoz eljuttatta a pénzt, majd a vád koronatanújává vált, a vádalkunak köszönhetően tavaly decemberben ítélték 15 év letöltendő börtönbüntetésre.
A 27 éves oknyomozó újságírót és régész menyasszonyát 2018 február 25-én találták holtan nagymácsédi otthonukban. A maffiaszerű kivégzés radikálisan átrendezte a szlovák politikai életet, miután kiderült, hogy a kormányzat legmagasabb csúcsaiig ér el a szervezet alvilág keze. Belebukott Robert Fico miniszterelnök is, majd idén februárban pártja, a Smer is elvesztette kormányzati pozícióját.
Az országos felháborodás kezdetben a modern demokratikus pártokat hozta helyzetbe – így nyert elnökválasztást Zuzana Čaputova, majd diadalmaskodott az EP-választáson újonc pártja, a Progresszív Szlovákia (PS). Hosszabb távon azonban Igor Matovič populista pártja lett a legfőbb haszonélvezője a lakossági felháborodásnak, mert ő tűzte leglátványosabban zászlajára a maffia ellenes harcot. Hatalomra jutva, e jelszó árnyékában azonban egyre több megkérdőjelezhető lépést tesz a Matovič-kabinet. A lakosság azonban egyelőre megbocsát, senki sem tüntet a kormányfő lemondását követelve plágiumbotránya miatt. Matovič pedig mesterien lavírozik, nem tisztességesen szerzett diplomája kapcsán is cinikusan beismerte, hogy le kellene mondania, de azonnal hozzátette, hogy majd akkor, ha teljesíti választási ígéreteit. Saját botrányát is a maffia ellenes harc fontosságával próbálta elkenni, úgy fogalmazott, hogy csak egy hülye kisebbségnek fontosabb az ő diplomájának kérdése, mint a maffiával szembeni fellépés.
Mindezt persze azért tudja megtenni, mert mesteri módon elhitette, hogy ennek a harcnak ő az egyedüli letéteményese. Egyedül Čaputová elnök figyelmeztetett a miniszterelnök társadalmat megosztó kísérletére és arra, hogy erkölcsi értékeket nem lehet relativizálni. És ugyancsak Čaputová lépett a napokban újra, visszadobva a parlamentnek a “lex Lipšic” néven emlegetett, a főügyész és a speciális ügyész megválasztásáról szóló törvényt. A jogszabállyal az a gond, hogy úgy írták át, hogy lehetővé tegyék Matovič választottjának kinevezését. Daniel Lipšic, aki a Kuciak család védőügyvédje, igen népszerűvé vált Szlovákiában és Matovič őt szeretné főügyésznek. A hatályos törvény szerint ez lehetetlen, mivel Lipšic sosem dolgozott ügyészként. Čaputová jelezte, ha a parlament megtöri az elnöki vétót, az alkotmánybírósághoz fordul.
A Trianon évfordulóhoz való gesztusértékű viszonyulása ellenére a magyarok sem azt kapták, amiben reménykedtek a szavak szintjén igencsak kisebbségbarát Matovič kormányától. Az állampolgársági törvény módosítása csak a csehekre nézve kedvező, a kettős állampolgárság miatt a szlovákot elveszítő magyarok számára nem hoz változást. Az viszont igen, mégpedig igen kedvezőtlen változást hoz, hogy eltörlik az előző kormány kisebbségi szempontból legnagyobb eredményét - megszűnik a kulturális minisztérium kisebbségi kulturális osztálya, s ezzel megy a süllyesztőbe a tavaly elfogadott kisebbségi kulturális stratégia is, miközben Szlovákia minden hatodik állampolgára valamely nemzeti kisebbséghez tartozik.
