– A Hit Gyülekezete a hetvenes évek végén született karizmatikus csoport, amely 1989-es elismertetése óta a leggyorsabban növekvő felekezet Magyarországon. Jellemző társadalmi bázisuk a tizenévesektől a harmincas éveikben járó korosztályig terjed, közöttük felülreprezentáltak a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanulók, és a fiatal értelmiségiek. A férfiak aránya jóval magasabb, mint más felekezetekben. Tanításaikban elegyednek a konzervatív keresztény értékek a liberális világiakkal – így mutatta be a Hit Gyülekezetét a halála után, 1995-ben megjelent tanulmányában Horváth Zsuzsa vallásszociológus.
Miközben a kívülállók nagy része minimum gyanakvással figyelte, a jobboldal pedig egyenesen „destruktív szektaként” kezelte a Hit Gyülekezetét, Horváth Zsuzsa tudományos tárgyilagossággal vizsgálta a közösséget. Felidézte, hogy törvényes elismerésükig a gyülekezeti tagok gyakori zaklatásnak voltak kitéve. Az Állami Egyházügyi Hivatal sorra elutasította legalizálási kérelmeiket. A sajtóban róluk megjelenő cikkek azt a vádat igyekeztek alátámasztani, hogy tevékenységükkel a közerkölcsöt sértik.
Kutatások szerint azonban az üldöztetés bizonyos formái – paradox módon – kedvezően hatnak a vallási mozgalmak növekedésére és dinamikájára. Ha ugyanis van bizonyos kockázata a részvételnek, az erősíti a tagok elkötelezettségét. A társadalmi elítélésből adódó hátrányokat, részben legalábbis, a közösség képes ellensúlyozni.
A maroknyi imacsoportként induló Hit Gyülekezete a nyolcvanas évek közepén már több száz tagot számlált. A rendszerváltáshoz közeledve a létszám elérte az ezres nagyságrendet, 1992-re pedig a 15-20 ezer főt. A gyülekezet adatai szerint az istentiszteleteket rendszeresen látogatók száma ma meghaladja a 70 ezret.
A tagokat arra ösztönzik, hogy hozzanak létre vállalkozásokat, és ezáltal teremtsenek egymás számára is munkalehetőségeket – hívta fel a figyelmet Horváth Zsuzsa arra, hogy a Hit Gyülekezete milyen újszerű formákkal próbálta biztosítani a megfelelő anyagi feltételeket.
A vallásszociológus a gyülekezetre jellemző sajátosságként említette az aktív politizálást is. A Hit Gyülekezetének az állampárt idején szintén üldöztetésnek kitett demokratikus ellenzékkel, majd az abból kinövő liberális Szabad Demokraták Szövetségével (SZDSZ) volt meghatározó kapcsolata. 1990-ben, az első szabadon választott parlamentbe két gyülekezeti tag – Hack Péter és Mészáros István – került be az SZDSZ színeiben.
Az, hogy a kapcsolat mennyire szoros volt a gyülekezet és az SZDSZ között, a közvélemény számára csak jóval később derült ki. „Az SZDSZ alakuló gyűlésén mintegy nyolcszázan vettek részt, közülük legalább 450-en a gyülekezetünkhöz tartoztak. A jelenlévőknek több mint a fele” – nyilatkozta Németh Sándor vezető lelkész 1997-ben a Népszabadságnak. Annak idején heves vita folyt arról, hogy a Szabad Kezdeményezések Hálózata párttá alakuljon-e. A vita kimenetelét – állapította meg a vezető lelkész – a gyülekezeti tagok döntően befolyásolták, valamennyien a pártalapításra voksoltak. Németh Sándor az interjúban hozzátette, hogy a „Szabad Demokraták Szövetségének még az elnevezése is tőlünk származik”.
Bár a kilencvenes évek elején az SZDSZ – az akkori legnagyobb ellenzéki párt – védernyőt nyújtott a kormányon lévő jobboldal felől is gerjesztett „szektaellenes kampányokkal” szemben, a Hit Gyülekezete nem érezhette biztonságban magát. Más körülmények között, de az állampárt bukása után is ellenséges környezetben kellett léteznie.
A Hit Gyülekezete azzal a gondolattal is eljátszott, hogy saját pártot alapít. 1994-ben végül – az SZDSZ mellett – több kisebb pártban indultak hites jelöltek. Németh Sándor felsorolásából tudjuk, melyek voltak ezek a pártok: Agrárszövetség, Kiegyezés Független Kisgazdapárt, Nemzeti Demokrata Szövetség, Vállalkozók Pártja. A gyülekezet azonban túlbecsülte az erejét, egyikük sem szerzett mandátumot.
Az SZDSZ viszont – koalícióban az MSZP-vel – kormányra került. A Hit Gyülekezete szempontjából nyugodtabb évek következtek. A kedélyeket főként a Horn Gyula miniszterelnök által favorizált vatikáni megállapodás borzolta: az SZDSZ-szel karöltve a gyülekezet sikertelenül próbálta megakadályozni a szerződés megkötését.
1998 fontos év a gyülekezet életében, pozitív és negatív értelemben egyaránt. A Hit Gyülekezete – amely addig bérleményekben, a Vasas Folyondár utcai csarnokában vagy éppen a Budapest Sportcsarnokban rendezte összejöveteleit – saját otthonba költözhetett: ekkor adták át a Gyömrői úton létesített Hit Parkot. Ugyanakkor sokan fellázadtak Németh Sándor „korlátlan hatalma” ellen, elhagyták a szervezetet, autonóm gyülekezeteket alapítottak.
A Fidesz vezette jobboldal kormányra kerülésével ismét hangulatkeltés kezdődött a Hit Gyülekezete ellen. Orbán Viktor kormányfő a parlamentben az SZDSZ-es Kuncze Gábornak címezve közölte: „Nem gyűjtheti mindenki a barátait és szobatársait az MSZMP Központi Bizottságából és a Hit Gyülekezetéből”. A köztévében bejátszottak egy felvételt, amelyen Hack Péter „vallási révületben vonaglott”. Hack – hangsúlyozva, hogy a vallásgyakorlást a magánélet részének tekinti – így magyarázta a látottakat: „A karizmatikus jellegű istentiszteletek egyik sajátossága, hogy a résztvevők nyitottak a természetfeletti megtapasztalásokra. Ez a külső szemlélőnek szokatlan, furcsa lehet.”
Rontott a felekezet amúgy sem túl jó megítélésén a Fesz van című botránykönyv, amit egy „kiugrott” gyülekezeti tag, Bartus László újságíró írt. Közben a Hit Gyülekezete és az SZDSZ viszonya is vészesen megromlott. A soron következő választáson – ahogyan arról egy Magyar Narancsban megjelent 2002-es Németh Sándor-interjú tanúskodik – a gyülekezet már a baloldalt, az MSZP-t részesítette előnyben.
Gyakran idézik a KDNP-s Semjén Zsoltot, aki 2005 elején javasolta: ha valaki azt szeretné, hogy „tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re”, és tegyen így akkor is, ha látni kívánja, hogy „gyermeke extrém szekta szeánszán veri magát a földhöz”. Utóbbi kitétel nyilvánvalóan a Hit Gyülekezetére vonatkozott.
Ugyanez a Semjén Zsolt azonban az év végén már arról beszélt a gyülekezet Hetek című hetilapjában, hogy „kommunikáció terén” az Orbán-kormány idején történtek „félreértések”, olyan közösségekkel „ment a felesleges perlekedés, amelyek megfelelő társadalmi legitimációval rendelkeznek, és egyre konszolidáltabban működnek. Ilyen volt például a Hit Gyülekezete.”
A gyülekezet 2006-ban megállapodást kötött a Gyurcsány-kormánnyal, de a 2009-es EP-választáson a háttérből már az MDF-et támogatta. Az MDF ezért tudta megugrani az ötszázalékos küszöböt.
A kormányzásra készülő Orbán Viktornak nem hiányzott egy tőle függetlenül létező jobboldali párt. A kulisszák mögött egyezség született arról, hogy a Hit Gyülekezete nem áll ki „központilag” az MDF mellett, a Fidesz pedig hatalomra kerülése után konzultál a gyülekezettel egyházügyi kérdésekről és nem indít ellene politikai-vallási hadjáratot.
A 2010-es választáson a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett, az MDF nem jutott be az Országgyűlésbe, a Hit Gyülekezete ellenben bekerült az államilag elismert, „bevett egyházak” közé. A baloldaltól már távolságot tartó, a fideszes jobboldal iránt még bizalmatlan gyülekezet a közéletben leginkább a szélsőjobb elleni fellépéssel vétette észre magát: 2012 végén főszervezője volt annak a tömegtüntetésnek, amit a jobbikos Gyöngyösi Márton „zsidólistázós” beszéde után a Kossuth téren tartottak a fideszes Rogán Antal, a szocialista Mesterházy Attila és az időlegesen újra közéleti aktivistást mutató Bajnai Gordon volt kormányfő részvételével.
A sokáig ellenséges kapcsolat a jobboldallal előbb csak az enyhülés jeleit mutatta, aztán szinte már barátivá vált. Az úgynevezett migránsellenes kampányokban például a Fidesz szövetségesre talált a gyülekezetben. A „megbékélési folyamat” betetőzéseként írta alá nemrég Németh Sándor és a kormányt képviselő Semjén Zsolt azt a finanszírozási megállapodást, amely elsősorban presztízs szempontjából nagy jelentőségű a gyülekezet számára.
Hack Péter azzal érvel, hogy nem ők változtak, hanem a jobboldal változtatta meg véleményét a gyülekezetről. Ha ebben van is igazság, érdemes elővenni a Hit Gyülekezete 1994-es – hirdetésként is megjelentetett – választási körlevelét. Ebben még a „keresztény nemzetinek mondott” kormánnyal szemben olyan politikai erők támogatására buzdított, amelyek „egy szabad és nyílt jóléti társadalom irányába képesek vezetni az országot, s amelyek tiszteletben tartják az egyének személyi méltóságát, szabadságát, autonómiáját, a társadalom vallási pluralizmusát és az államhatalom korlátait”.
Persze, azóta eltelt több mint negyed évszázad. Kérdés azonban, hogy az akkori Hit Gyülekezete hajlandó lett volna-e megállapodást kötni a mai Fidesszel.
Hasonlóságok a Fidesszel
Teológiai értelemben keveset változott a Hit Gyülekezete, a fundamentalista spiritualizmus a kezdetektől jellemző rá. Politikai attitűdjei azonban, amelyek pár évtizede még erőteljesen a liberális demokráciához és a modernizmushoz kötődtek, jelentős változásokon mentek át. Meglepően sok a hasonlóság a Hit Gyülekezete és a Fidesz között – nyilatkozta lapunknak Kamarás István vallásszociológus.
Németh Sándor, aki karizmatikus egyéniségként nagyon erős érzelmi hatást képes kiváltani, teokratikus vezető módjára – szociológiai értelemben véve: prófétaként – irányítja a Hit Gyülekezetét. Ugyanúgy, ahogyan Orbán Viktor a Fideszt. Hajdan mindkét szervezet liberálisként indult, hogy aztán mostanra egymásra találjanak az illiberalizmusban. A Hit Gyülekezete is elsősorban a középosztálybeli társadalmi rétegre támaszkodik, akárcsak a Fidesz, amely szintén „erős, nemzeti középosztály” megteremtésén fáradozik – sorolta Kamarás István. További hasonlóság, hogy a Hit Gyülekezete és a Fidesz egyaránt „fényévnyi távolságra van” Ferenc pápa tanításaitól, a katolikus egyházfő radikálisan szegénypárti Jézus-felfogásától.
A Hit Gyülekezete által képviselt fundamentalista kereszténység kiemelt jelentőséget tulajdonít a zsidóságnak és Izrael államnak – említett egy jellegzetességet a vallásszociológus. Bár vallási gyökereit tekintve a pünkösdi-karizmatikus Hit Gyülekezete a protestantizmushoz tartozik, sok más protestáns felekezettől eltérően nem érvényesíti a „a kettős vezetés” elvét: azaz csak vallási vezetője van, világi nincs. (A kilencvenes években – Uzoni Péter személyében, 1996-ban bekövetkezett haláláig – még világi elnöke is volt a gyülekezetnek – a szerk.)
Kamarás István elmondása szerint a vallástudományban ma már egyre inkább külön kezelik a protestantizmust és a pünkösdista irányzatot. Utóbbi – jegyezte meg – a kereszténység legdinamikusabban fejlődő ága a világban.
