A kommunista párt vezetője, Gennyagyij Zjuganov és Mihail Misusztyin nemrég még egymásnak is estek, amikor előbbi számon kérte a miniszterelnökön, hogyan lehetséges, hogy 62 milliárd dollárral gazdagodtak az oligarchák ezekben a kritikus hónapokban. Ebből a pénzből segíthették volna a szegényeket, a gyerekeket, a kis és közép-vállalkozásokat, emelhették volna a nyugdíjakat. A kormányfő viszont kifejtette, hogy örül, ha valaki gazdagszik, és adót fizet a jövedelme után. Ezzel az állam is gazdagodik. Június második felében Putyin reformot hirdetett, amelynek alapján jövő évtől kezdve az ötmillió rubelt meghaladó jövedelem után 13 helyett 15 százalékos adót kell fizetni. Igaz, ugyanakkor, hogy az orosz tulajdonban lévő külföldi vállalatok adózása kedvezőbben alakul.
A sors iróniája, hogy Zjuganov adatai nagyon gyorsan elavultak, ugyanis július 20-ig a Forbes kimutatása szerint már több mint 70 milliárd dollárra nőtt a gazdagodás mértéke. Természetesen abszolút számokban a leggazdagabbak vagyonával senki sem vetekszik, de ha azt veszik figyelembe, hogy a milliárdosok közül százalékosan ki növelte a legnagyobb mértékben a vagyonát a járvány idején, akkor más a helyzet.
Ebben a tekintetben Leonyid Boguszlavszkij befektető mindenkit maga mögé utasított, internetes (felhőalapú) rendszerfigyelő eszközeinek köszönhetően. Március 18-tól július 20-ig szoftvercégének részvényei nagyon sikeresek voltak, vagyona pedig 88 százalékkal nőtt, másfélmilliárdról 2,8 milliárd dollárra. Ügyfelei tudhatta már a Samsungot, a 21st Century Foxot, a Pennsylvaniai Egyetemet, a Washington Postot.
A Forbes listájának második helyén egy jól ismert név tűnik fel: Szulejman Kerimov dagesztáni szenátor családjáé. Tulajdonukban van Oroszország hatalmas aranybányájának majdnem az egésze. A „Polyus” részvényei a nemesfém drágulásával együtt jelentősen növekedtek. Övék a mahalacskai nemzetközi repülőtér is. A milliárdos família vagyona 86 százalékkal emelkedett, 10 milliárd dollárról 18,6-ra. Szulejman Kerimov a gazdagság megtestesítője, szimbóluma. Bár időről-időre sok bírálati érte, Franciaországban még le is tartóztatták, az Egyesült Államok büntető intézkedéseket helyezett ellene kilátásba, perekkel fenyegették, a dunaújvárosi vasmű körüli botránnyal is összefüggésbe hozták, mégis biztosan áll a lábán. Sokat elárul erről az a fotó, amelyen Erdogan török államfő és Putyin orosz elnök társaságában látható.
A trojkába bekerült a Yandex orosz internetes böngésző társalapítója Arkagyij Volozs. Sikeres üzleti tranzakcióinak köszönhetően a Yandex részvényei történelmi csúcsot értek el, Volozs vagyona pedig 75 százalékkal nőtt 1,2 milliárd dollárról 2,1-re.
A Forbes a legsikeresebbek közé sorolta Oleg Tyinkovot, a TCS Group holding fő részvényesét is, aki 1,6 milliárdról 2,6 milliárdra növelte vagyonát. Ez 63 százalékos emelkedés. Vlagyimir Jevtusenkov pedig 1,5 milliárdról 2,3 milliárdra – 53 százalék. Az ő személye azért érdekes, mert a közgazdasági tudományok doktoraként sokrétű tevékenységet folytat. Nem illik abba a képbe, ami az orosz oligarchákról kialakult. Még 1993-ban megalapította a „Szisztema” befektetési társaságot, amelynek mind a mai napig a fő részvényese. Dolgozott a kormány és az elnök tudományos kérdésekben illetékes bizottságaiban. 2004-ben a Múzeum Fejlesztési Alap kuratóriumi elnökévé választották. 2009-ben Luxemburg tiszteletbeli konzulja Jekatyerinburgban és Habarovszkban.
A Forbes sikerlistáján szereplő másik négy milliárdos a gáz-és olajiparban, a vegyiparban és a számitástechnikában érdekelt. Ők mindannyian 44-51 százalékkal növelték a vagyonukat.
