Még áprilisban lapunk számolt be először arról, hogy az Európai Néppártban (EPP) felfüggesztett Fidesz azonnali kizárását kezdeményezi a dán Konzervatív Néppárt. Más tagpártok is jelezték, csatlakoznának a kezdeményezéshez. Akkor a felhatalmazási törvény verte ki a biztosítékot, ami azóta hatályát vesztette ugyan, de a járvány leple alatt sikerült azért becsempészni néhány olyan törvényt, amely nem feltétlenül azt sugallta, hogy Magyarország jogállam.
Egyes nyugat-európai kereszténydemokrata pártok már szinte könyörögnek, hogy
zárják ki végre a Fideszt az EPP-ből, mert egy tradicionális, keresztény értékeket képviselő pártcsaládban nincs helye olyan pártnak, amely rendre a populistákkal szövetkezik és az illiberális demokráciákat tartja mintának. Csakhogy az EPP-ben is működik egy véd- és dacszövetség, itt is akadnak olyan pártok, amelyek kiállnak a Fidesz mellett. Janez Jansa, a Szlovén Demokratikus Párt (SDS) elnöke, aki tavaly márciusban levélben követelte, hogy a néppártban ne legyen szavazás a Fidesz kizárásáról, idén tavasszal hazája miniszterelnöke lett, ami a magyar kormányfő pozícióit javította.
Illúzió, hogy az EPP-ben meglenne a kellő politikai akarat a Fidesz kizárására. Hiába látszik eltökéltnek Donald Tusk, a pártszövetség elnöke, hiába állítja rendszeresen pellengérre a magyarországi jogsértéseket Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője, az ő elkötelezettségük a jelek szerint túl kevés.
Az Európai Néppárt azonban ezzel egyre hiteltelenebbé válik, hiszen bár az EP legjelentősebb frakciójaként ki kellene állnia a demokrácia mellett, a kritikus pillanatokban védi a jogállamiságot megsértő politikusait. Más példák is ezt igazolják. Július közepén a szerb ellenzéki Szövetség Szerbiáért nevű csoport levelet írt az Uniónak, amelyben két szakértői csoportnak az országba küldését kérte. Ezek feladata az lenne, hogy felmérjék a demokrácia és a sajtószabadság állapotát. A szerbiai tüntetések hatására három európai parlamenti frakció, a szociáldemokratáké, a liberálisoké és a zöldeké is kiállt az ellenzék mellett, az EPP viszont hallgatott. A Néppártnak ugyanis nagy szövetségese Aleksandar Vucic elnök, akit rendszeresen meg is hívnak az EPP rendezvényeire. Olyannyira, hogy a június 21-én megrendezett csonka szerb voksolás előtt maga Tusk is kiállt Vucic mellett, miközben a választás demokratikus mivolta igencsak megkérdőjelezhető.
Bulgáriában a hatalom döntéseibe kétes hátterű oligarchák is beleszólnak, s a hatalmi ágak szétválasztása az uniós csatlakozást követően 13 évvel is vágyálom. A lakosság nagyobb része Bojko Boriszov kormányfő leváltását követeli. Az EU-tól azonban aligha várhatnak együttérzést, a néppárt ugyanis védelmezi Boriszovot, pártját, a GERB-et egy évvel Szófia uniós csatlakozása után, 2008-ban vették fel az EPP-be.
Sokszor éri bírálat – amúgy teljes joggal – az Európai Bizottságot, hogy nem lép fel kellőképpen a demokráciát sértő államok ellen. De mit is várhatunk a brüsszeli testülettől, ha egyik fontos alappillére egy olyan pártcsalád, amelynek a demokráciához fűződő viszonya – finoman fogalmazva – ambivalens.