A főpolgármester-helyettes szerint távlati céljuk autómentessé tenni a Gellért-hegyet, a siklóval pedig ki lehetne váltani a Citadellát elözönlő turistabuszokat.
A főváros a turisták számából számította ki a sikló várható bevételeit: van olyan becslés, amely szerint az éves haszon elérheti majd az egymilliárd forintot. Kerpel-Fronius azt mondta: a sikló majdani profitjából a főváros más, természetvédelmi célú fejlesztéseket finanszírozna. A sikló a Dunától nem messze, a Hegyalja útnál, a Gellért-hegy lábától indulna. Gyalogos alagúton lehetne megközelíteni és az első mintegy száz méteren maga a jármű is a föld alatt haladna, majd valahol az Orom utca, Bérc utca vonalában érne ki a földfelszínre.
Jelenleg is folynak az egyeztetések a kormány által felállított Budapesti Fejlesztési Központtal (BKF) arról, hogy az építkezési költségekből (ami becslések szerint 1,5 milliárd forintot tesznek majd ki) mennyit áll az önkormányzat és mennyit a központi költségvetés, ahogy arról is, miképpen osztoznak majd a bevételeken. Bardóczy Sándor főtájépítész azt mondta: az építkezés két év múlva kezdődik, és 2024-ben indulhat el a Gellért-hegyi sikló.
A főváros egyébként szeretné, ha egységes stratégiát kapna a nagyobb budapesti zöldterületek kezelése és fejlesztése. Ennek részeként készül a Gellért-hegy megújításának terve is, amit november elején a közgyűlés elé terjesztenek majd. Már meg is kérdezték a helyi lakosságot, a felmérésből kiderült: a többség elégedetlen a Gellért-hegyi állapotokkal, különösen a turistabuszok okozta forgalomnövekedés miatt panaszkodnak. A főváros az elkészült tervről - így a siklóról is - újból ki fogja kérni a lakosság véleményét.
