Évek óta nem volt példa a német belpolitikában most végbemenő a jelenségre: a megkérdezettek kilencven százaléka szerint jól végzi a munkáját a nagykoalíció. Az emberek eszerint elégedettek a kormány válságkezelésével, pedig 2018-ban az uniópártok és a szociáldemokraták csak kényszerűségből folytatták a közös munkát, miután kudarcba fulladt az egyeztetés a Jamaica-koalícióról, azaz a CDU/CSU, a Zöldek, valamint az FDP a karibi ország zászlaját idéző, fekete-zöld-sárga együttműködéséről.
A kényszerűség érződött is az együttműködésen, a koronavírus-járvány azonban mindent megváltoztatott, derült ki a konzervatív Allensbach Intézet átfogó felméréséből. Angela Merkel kancellár válságkezelésével a megkérdezettek 91 százaléka elégedett, ennyire pozitív megítélés példátlan az utóbbi évtizedekben. A második helyen az SPD lehetséges kancellárjelöltje, Olaf Scholz áll 82, a harmadikon pedig Jens Spahn egészségügyi miniszter 81 százalékkal. A potenciális kancellárjelölt Markus Söder bajor miniszterelnök sem panaszkodhat, 79 százalék minősítette jónak a járvány alatti intézkedéseit.
A felmérés megerősítette, hogy az eltelt fél év legnagyobb vesztese Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, akivel mindössze 34 százalék elégedett, 65 százalék viszont nem. Ez azt is jelentheti, hogy nem csak a CDU decemberre tervezett elnökválasztása vált kiszámíthatatlanná, hanem az is, kit jelölnek kancellárnak az uniópártok. A járvány előtt Laschet tűnt a legesélyesebbnek, különösen azután, hogy Spahn is beállt mögé, miután megállapodás született kettejük között arról, hogy az észak-rajna-vesztfáliai kormányfő megválasztása esetén az egészségügyi miniszter lesz a CDU alelnöke. Spahnnak nem kell sietnie, még csak 40 éves, akár a kancellári tisztségre is lesz még lehetősége. Laschet gyenge teljesítménye után azonban sokan úgy vélik: Spahnnak indulnia kellene a CDU elnökségéért.
Laschet súlyos hibákat követett el, már akkor nyitást követelt, amikor még sorra fertőződtek meg az emberek Németországban, majd éppen az ő tartományában kellett regionális korlátozásokat bevezetni, miután járvány gócpont alakult ki egy húsüzemben.
Az Allensbach Intézet közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek döntő többsége úgy látja: a berlini kormány jól döntött, amikor márciusban különféle korlátozásokat vezetett be. Bár Olaf Scholz megítélése is jelentősen javult, mindez nincs különösebb hatással pártjára, az SPD-re. A szociáldemokraták a tavaly decemberi elnökválasztásuk óta balra fordultak, míg Scholz egyértelműen centrista, aki az SPD-ben a kancellár politikájának egyik legnagyobb támogatója, kettejük kapcsolata is igen jó.
A megkérdezettek azt is megjegyezték, hogy a kormány politikája nem kizárólag a járvány elleni küzdelemre korlátozódott, s annak is kedvező volt a visszhangja, hogy folyamatosan kikérték az epidemiológiai szakértők véleményét. A megkérdezettek 70 százaléka szerint továbbra is kötelezővé kell tenni a maszk viselését. A németek kétharmada a járvány elleni oltást is kötelezővé tenné, amit a politikai élet képviselői egyelőre nem támogatnak.
