„Csíp. Nehéz tőle lélegezni. Nem félek, viszont nagyon mérges vagyok!” – mondta Ted Wheeler portlandi polgármester, miután csütörtökre virradóra maga is könnygáztámadás áldozatául esett. A városvezető éppen a Washington által kirendelt karhatalom jelenléte ellen tiltakozó tüntetőkkel találkozott és nem rejtette véka alá a véleményét: „Ez alkotmányellenes megszállás. A szövetségiek visszataszító módszereket alkalmaznak.” Nem világos, hogy nem sokkal ezután ki engedett könnygázt a jelenlévőkre, mindenesetre Donald Trump akkorra már bejelentette, hogy Chicagóba és Albuquerque-be is szövetségi rendfenntartókat vezényel. Kansas Cityvel és több más nagyvárossal kapcsolatban is van ilyen terv.
A Fehér Ház kommunikációjában tudatosan mossák össze a rendőri erőszak és rasszizmus elleni demonstrációkat a nagyvárosi bűnözési tendenciákkal. Az elnök például azzal magyarázta 200 FBI-nyomozó, kábítószer-ellenes ügynök és más rendfenntartó Chicagóba küldését, hogy a négymilliós városban megugrott a lőfegyverrel elkövetett emberölések száma. A jobboldali média - szintén Trump nyomán - azt rója fel a „szélsőbaloldali” polgármestereknek, hogy nem lépnek fel a „Számítanak a fekete életek” (BLM) mozgalommal szemben. Chicagóban és néhány más nagyvárosban az utóbbi hónapokban valóban megugrott a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma, bár a hosszú távú trend még így is javulást mutat.
Trump kampánytémává kívánja tenni a keménykezű fellépést, ám erről könnyen kiderülhet, hogy kétélű fegyver. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka támogatja a BLM-et, a demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, Joe Biden pedig a szövetségi rendfenntartók bevetése kapcsán rasszizmussal vádolta meg Trumpot. (Bár abban nem volt igaza, hogy ő lenne az első ilyen amerikai elnök.)
A nagyvárosok közbiztonságának sötét jelzőkkel való leírása és a kemény központi fellépés nyilvánvalóan arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a koronavírus-járványról. Ez a Washingtoni Egyetem új modellszámítása szerint az év végéig 300 ezer amerikai életét is kiolthatja. A fertőzések száma meghaladta a 4 milliót, szerdán 1130-an haltak bele a koronavírusba. A szövetségi kormány egy-egy amerikai és német cégtől 100 millió adag oltóanyagot rendelt a most még nem is létező vakcinából.
A múlt héten 1,4 millió amerikai folyamodott új munkanélküli segélyért – a járvány első időszaka és a gazdaság leállítása óta először nőtt az állástalanok száma. A jelenlegi állás szerint július végével kifut a rendkívüli segély és a háztulajdonosok is újra kilakoltathatják a nem fizető bérlőket. A Fehér Ház csütörtökre nagy nehezen megállapodott a republikánus szenátussal, mekkora mentőcsomaggal enyhítsék a válságot. A korábbi hírek 1000 milliárd dolláros nagyságrendről szóltak. Az ellenzéki többségű képviselőház májusban háromszor ekkora összegről határozott. A végleges csomagot csak kompromisszummal lehet elfogadni.
