Amerikai és svájci kutatók 37, közelmúltban aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon. A Nature Geosience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban újabb meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó.
„Ez az első alkalom, hogy képesek voltunk olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi vulkánról, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó” – mondta Laurent Montési, a Marylandi Egyetem professzora, a zürichi Műszaki Egyetem Geofizikai Intézetével közös kutatás vezetője.
A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb felszíne, szemben a Marssal vagy a Merkúrral, amelynek hideg a belseje. A meleg belsőről és a geológiai aktivitásról árulkodnak azok a gyűrű alakú repedések, a coronae-k, amelyeket általában medencék vesznek körül. A szakemberek azonban úgy vélték, hogy a coronae-k valószínűleg ősi aktivitás jelei, és a Vénusz eléggé lehűlt, hogy lelassítsa a geológiai aktivitást a bolygó belsejében és megkeményítse annyira a kérget, hogy semmilyen meleg anyag a mélyből ne legyen képes áttörni azon. Ráadásul vita tárgyát képezi a coronae-k formálódásának pontos folyamata és különbözőségük okai.
Új tanulmányukban a kutatók a Vénusz felszíne alatti termomechanikai aktivitás numerikus modelljeit használták, hogy létrehozzák a coronae-alakzatok háromdimenziós, nagyfelbontású szimulációját.
Az eredmények segítették Montésit és kollégáit abban, hogy azonosítsák a közelmúltban aktív coronae-k jellegzetességeit. Megállapították azt is, hogy a coronae-k közötti bizonyos különbségek a geológiai fejlődés különböző szakaszait jelentik.
A tanulmány az első bizonyítékkal szolgál arra, hogy a coronae-k a Vénuszon még fejlődnek, ami azt jelzi, hogy a bolygó belseje még háborog – olvasható a Marylandi Egyetem közleményében.
