Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint szó sem lehet arról, hogy a jogállamiságot teljes egészében töröljék az európai támogatások feltételei közül, úgy, ahogyan azt Magyarország felvetette, miután Orbán Viktor már addig jutott, hogy ezt hivatalosan is bedobta. A késő esti egyeztetésen a vitatott jogállamiság volt a téma, ami mind Budapest, mind Varsó számára kulcstéma, de egyik sem kér abból, hogy az európai költségvetési támogatásokat attól tegyék függővé: eleget tesz-e az adott kormány az alapértékeknek.
Diplomaták azt közölték, hogy az esti vacsorán megfeneklettek a megbeszélések a tervezett jogállami mechanizmusról. Magyarország és Lengyelország kerek-perec kinyilvánította: abba ők semmiképpen sem mennek bele, hogy az uniós pénzek kifizetését összekössék a demokratikus elvek tiszteletben tartásával.
Egy holland forrás arra számít, hogy közeledik az összecsapás Orbán Viktorral a jogállam miatt. A Rutte-kormány ragaszkodik az eredeti indítványhoz, amely előírná a jogállam betartását a brüsszeli támogatások fejében, és nem szeretné, ha ez ügyben kudarcot vallanának a megbeszélések. Közben Kovács Zoltán azt tette közzé a Twitteren, hogy Brüsszelben közelebb jutottak a kompromisszumhoz, a magyar miniszterelnök azonban kitart amellett, hogy a magyaroknak kell eldönteniük, mire költik azt a pénzt, ami az országé. Semmiféle politikai kikötést nem lehet elfogadni, hangoztatta a szóvivő.
Jelenleg olyan javaslatot vitatnak meg a részvevők az uniós csúcson, amelynek értelmében a Bizottság javaslatára kétharmados többséggel szavaznák meg a „megfelelő és arányos” szankciókat, ha valamely tagállam megsérti a közös normákat, ami azt jelenti, hogy eltörölnék a többségi döntéshozatalt. Így Magyarország és Lengyelország a jövőben nem fedezhetné egymás hátát. A hírügynökség megszerezte az előterjesztést, amely már tegnap napirendre került, és amely tartalmazza, hogy a jogállami feltételek valódiak lesznek, és hogy a büntetés elrendeléséhez meg kell állapítani a jogsértést.
Merthogy sok tagország ragaszkodik ahhoz, hogy az anyagi támogatásokat a demokratikus játékszabályok betartásától tegyék függővé. A fő vitatéma azonban továbbra is a 750 milliárd eurós gazdasági mentőcsomag, amelyben két nap után sem sikerült megállapodni, így egy nappal meghosszabbították a tanácskozást. Az egyeztetések tegnap 12 órán át, éjjel 11-ig tartottak. A cél az, hogy ma tető alá hozzák az egyezséget, vagyis még azelőtt, hogy holnap kinyitnak a tőzsdék. A takarékos északi államok azt szeretnék, ha a vírus miatt nagy bajban lévő déliek nem ingyen juttatásként kapnák a támogatás kétharmadát. A hangulat különben szombaton már valamivel jobb volt, mint egy nappal korábban, de előrelépést egyelőre nemigen látni.
Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja a tárgyalásokat, amelyek azért ma délután folytatódnak. Sőt, Michelnek az Európai Tanács elnökeként az egész Visegrádi Csoporttal meg kell vívnia, miután az beásta magát a jogállami feltételekkel szemben. Szóvivőjén keresztül a magyar kormányfő az este megerősítette, hogy szükség esetén vétózni fog. Diplomáciai források szerint Merkel és Macron hajlandó engedményre. A magyar vezető egyébként beterjesztette a maga javaslatát, amely hatástalanná tenni az egész tervezett mechanizmust, mert a pénzek folyósítását csakis egyhangú határozattal lehetne leállítani.
A magyar miniszterelnök az egyik fő akadály, hogy egyetértésre jussanak az európai állam- és kormányfők egyeztetésén, mert azt követeli, hogy bármiféle anyagi büntető intézkedést csakis az összes tagállam beleegyezésével lehessen kimondani. Vagyis ily módon vétójogot kapna. Álláspontját támogatja Lengyelország és Szlovénia, amely szintén elveti, hogy kétharmad is elegendő legyen a szankciókhoz. Nyugati hatalmak, köztük Franciaország azonban szigorú rendszert akarnak, amelynek értelmében visszatartanák a szubvenciók egy részét, ha valamelyik kormány megsérti az alapvető jogokat. Egy diplomata szerint a magyar és a lengyel vezetés arra utazik, hogy a végső kompromisszum eredményeként több pénzt csikarjon ki magának.
A lap vezércikkben sürgeti, hogy az EU ne tűrje tovább, amit Orbán és Babis művel, mert az alapértékeit veszélyezteti, ha a szervezet hagyja, hogy az olyanok mint a magyar és a cseh vezető tetszés szerint szolgálják ki magukat az uniós pénzekből. Hiszen amikor ők felbukkannak az unió központjában, akkor hivatalosan ugyan országuk nevében járnak el, ám közben érvényesítik a család, a barátok és az üzlettársak érdekeit. Merthogy arra utaznak, hogy megteljen a saját zsebük, illetve a környezetüké.
Ám ezt nem szabad annyiban hagyni, az uniónak meg kell értetnie, hogy alapelvei szentek és sérthetetlenek. Nem véletlen, hogy Budapest és Varsó kimarad az Európai Ügyészségből, miután Orbán már kipaterolta a CEU-t, engedelmességre igyekszik rábírni a maradék önálló sajtót és visszaél a Covid-19-et, amikor kiiktatja az Országgyűlést. Persze nem sokáig űzhetné kisded játékait, ha a következő hosszú távú EU költségvetés tartalmazna kemény jogállami feltételeket, de a jelek éppen nem erre mutatnak.
Az Európai Tanács vezetője olyan javaslatot tett le az asztalra, amely miatt Orbánnak és a hasonszőrűeknek nem igen kell összecsinálniuk magukat. Sőt, ő és a haverok megakadályozhatják, hogy elvegyenek tőlük bármekkora uniós alapot is. Ily módon az Brüsszelnek kár alibi ötletekkel előhozakodnia, végre ütős indítványra volna a részéről szükség. Hiszen a demokrácia és a jogállam forog kockán. A magyar politikus azonban magabiztos és vétóval fenyegetőzik, miközben cinikus módon azokkal az országokkal szórakozik, amelyek nagyon megszenvedik a vírust.
Az viszont jó, hogy az Európai Parlament nem kívánja annyiban hagyni a dolgot. Iránymutató volna, ha elvetné a költségvetést, amennyiben az felvizezi a jogállami kritériumokat. Hiszen saját jövője múlik azon, hogy mennyire szerez érvényt a közös játékszabályoknak. Nem kedvezhet olyanoknak, akik megosztanak és ideológiai keresztes hadjáratot folytatnak, hogy egy egészen másfajta unió alakuljon ki. Emellett mindent megtesznek azért, nehogy meg lehessen vizsgálni, mennyire jogszerűen költik el a nyugati adófizetők pénzét.
„A PiS célja, hogy katolikus államot hozzon létre, amelyben nem szenvedhet vereséget a választáson, ehhez Franco Spanyolországát, illetve Salazar Portugáliáját tekinti modellnek, de tisztelettel adózik az erősember Orbán Viktornak is”. Ezt Sikorski volt kül- és védelmi miniszter, a varsói Szejm korábbi elnöke mondta, aki az ellenzéki Civil Platform EP-képviselőként a jelenlegi rendszer egyik legádázabb ellenfele. A politikus szerint a vasárnap zárult igen szoros eredményt hozó, ám annál piszkosabb kampánnyal kísért elnökválasztás során a köztévé nagyjából úgy viselkedett, mint a hitleri idők hírhedt náci propaganda újságja, a Der Stürmer.
Az ellenzék mindenesetre mindenféle szabálytalanságok miatt megóvja az eredményt, viszont a régi-új elnök lánya igyekszik temetni az árkokat, a társadalom mély megosztottságát. A 25 éves Kinga Duda, aki ügyvédként dolgozik Londonban, úgy nyilatkozott, hogy politikai meggyőződéstől vagy bőrszíntől függetlenül mindenki egyenlő, senki sem szabad gyűlölni, tiszteljük egymást. És nem lehet megengedni, hogy bárkinek félnie kelljen. Ám a felhívás a jelek szerint süket fülekre talál a Jog és Igazságosságnál, amely folytatja a nyomulást a diktatúra felé – állapítja meg a patinás brit konzervatív újság.
Az elnök egyik tanácsadója kijelentette, hogy a lengyelek tiszteletet akarnak maguknak és hagyományos értékeiknek, ugyanakkor kiábrándítja őket az unió politikája. Megjegyezte, hogy Varsó nem kíván távozni az EU-ból, de ragaszkodik a keresztény hagyományokhoz. Ugyanakkor - mutatott rá - Brüsszel és általában a Nyugat egyfajta kulturális forradalmon megy át, ami katasztrofális a latin civilizáció szempontjából.
A varsói amerikai nagykövet úgy találja, hogy túlzottak az európai bírálatok a lengyel demokrácia állapota kapcsán, miután Varsó a brüsszeli támogatások csökkentésére számíthat az igazságszolgáltatás reformja miatt. Mosbacher, aki Trump politikai kinevezettje, hozzátette, hogy az EU-nak nemigen akaródzik elismernie a rendszerváltás óta elért lengyel gazdasági fejlődést. A jelentés emlékeztet arra, hogy Brüsszel valójában nem tudja, mitévő legyen azzal, amiről sokan úgy gondolják nyugaton: lopakszik előre a tekintélyelvűség a keleti szárnyon, főleg Lengyelországban, Magyarországon és Romániában.
Ugyanakkor az amerikai diplomata nem hagyta szó nélkül, hogy a régi-új lengyel elnök rosszabbnak nevezte még a kommunizmusnál is az LMBT-ideológiát. Egyben elárulta, hogy heteken belül véglegesítik a megállapodást, amelynek értelmében ezer amerikai katonát vezényelnek az országba.
Az Európa-barát homlokzat mögött a bolgár kormányfő tekintélyelvű rezsimet épített ki, ám sok embernek már elege van a korrupcióból. Ráadásul egy felvétel, amely a YouTube-on látott napvilágot csak még jobban kiakasztja őket. Kiderült ugyanis, hogy egy volt, igencsak kétes politikus jogtalanul kisajátította a Fekete-tenger egyik strandját. Mert rendben van, hogy a part a korrupt politikusok és vállalkozók Mekkája, felosztották egymás közt az értékes területeket, egész ágazatokat uralnak, és nekik semmit sem számít a törvény. Sok bolgár immár szemet hunyt efölött, mondván, úgy sem tud csinálni semmit.
Ám az újabb eset látványosan megtestesíti a hatalmi visszaéléséket, úgy hogy a felháborodás nagy. Ekkora tiltakozások évek óta nem voltak az országban. Tízezrek tüntetéseken követelik Boriszov miniszterelnök távozását. Az eset azt is feltárja, hogy csaknem másfél évtized elteltével még mindig nem érvényesülnek a jogállami normák. A jogbiztonság a hatalom birtokosaitól függ, az igazságszolgáltatás nagyjából-egészében a politika ellenőrzése alatt áll, a korrupciós ügyeket csupán elvétve torolják meg. Viszont fenyegetik az újságírókat, akik beszámolnak róluk. Ám mivel a miniszterelnök a külpolitikában nem keménykedik, nem úgy, mint Orbán, Brüsszelben egyáltalán nem téma, hogy mi megy Bulgáriában.
