A magyar orvostanhallgatók 50,5 százaléka a bizonytalan megélhetés miatt tervez külföldi munkavállalást – derül ki a Magyar Orvosi Kamara legújabb kutatásából.
A MOK négy nagy egyetem több mint 3700 orvoshallgatóját kérdezte arról, hogyan és hol képzelik el a jövőjüket. A felmérésből egyebek mellett kiderült, hogy
Kiderült az is:
Elhelyezkedés
A MOK az egyetemi oktatásról is megkérdezte a hallgatókat. A válaszadók szerint bár hasznos, de aránytalanul sok a kapott elméleti tudás a gyakorlatival szemben: 88,5 százalék emiatt a képzés alatt stresszesnek és túlterheltnek érzi magát. Az orvostanhallgatók
kétharmada szerint a gyakorlati órákon túl nagy a csoportlétszám, emiatt pedig nem alakul ki szoros kapcsolat medikus és beteg között.
57 százaléka kevésnek tartja a gyakorlati órák számát, ezért felkészületlennek érzik magukat a munka világára, illetve a betegek ellátására.
62,5 százaléka szerint az egyetemi évek alatt az egészségügyi dolgozókkal való érintkezés és saját tapasztalataik nem festenek jó képet a hazai egészségügyről, ami hatással van a jövőbeli terveikre is.
A medikusok arra is választ adtak, hogy mely szektorban helyezkednének el az egyetemet követően. A megkérdezettek
Elvándorlás
A Magyar Orvosi Kamara felmérésében hallgatók jövőbeli terveit is vizsgálta, valamint azt, hogyan látják a rezidensi létet, a várható fizetést, a munkarendet és a családalapítást.
A MOK az elvándorlás okait is vizsgálta: a kitöltők
több mint fele azért menne külföldre, mert saját bevallása szerint nem tudna megélni az itthoni bérből,
57,9 százalékukat pedig külföldi munkakörülmények és a tanulási lehetőségek motiválják.
A nettó 187 000 forintos kezdő orvosi alapbérből a hallgatók 89,4 százaléka érzi úgy, hogy nem tudna megélni. A megfelelő fizetés érdekében 28,9 százalék hajlandó lenne egy vagy több másodállást is vállalni, de 52,1 százalékuk egy munkahelyen szeretné megszerezni a megélhetéséhez szükséges összeget. A megkérdezett medikusok 85,3 százaléka nem tartja jó megoldásnak, hogy tisztességes fizetés helyett ösztöndíjjal lehet kiegészíteni a havi bevételeket. A jövő orvosainak magánéleti terveit is befolyásolja a jelenlegi bérezés: a kitöltők 60 százaléka bár szeretne családot alapítani az egyetemet követő években, ezt a jelenlegi fizetések mellett elképzelhetetlennek tartják. A hallgatók 92,6 százaléka azonban elégedett lenne a MOK által januárban, az Emmi elé beterjesztett bértáblával, és annak megvalósulása esetén Magyarországon tervezné a jövőjét.
Hálapénz
A kutatásban résztvevő magyar orvostanhallgatók közel fele elutasítja a hálapénz rendszerét, és mindössze 6,2 százalék ért egyet teljes mértékben, 8,9 százalék pedig csak nagyrészt azzal a kijelentéssel, hogy a hálapénz jó kereset kiegészítés, ezért elfogadná azt. Néhány válaszadó azt is kifejtette, hogy a hálapénz rendszerét bár rossznak találja, de családja megélhetése fontosabb számára.
A leendő orvosok
háromnegyede szerint a hálapénz megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot,
67,3 százalékuk korrupciónak tartja azt,
72,7 százaléka kiemelte, hogy a hálapénz negatívan hat a rezidensek és szakorvosok előmenetelére is.
A bérek mellett a Kamara a medikusok munka-magánélet egyensúlyával kapcsolatos igényeit is felmérte, a kitöltők 97,5 százaléka a munka mellett elegendő szabadidőt is szeretne, amelyet a barátokra, családra és pihenésre fordítana.
