A koronavírus-járvány a közel egy évszázada kitört világgazdasági válság, majd az azt követő gazdasági depresszió óta az egyik legnagyobb krízist hozta a világon a foglalkoztatás terén - derül ki az OECD friss munkaügyi jelentéséből, írja a napi.hu.
Az elemzés szerint komoly kockázata van annak, hogy a következő években a most kirobbant válság növelni fogja a szegénységet és az emberek közti egyenlőtlenségeket. A világszervezet szakértői szerint az egyes országok kormányainak az a legfontosabb feladata, hogy megakadályozzák a munkaügyi válság szociális válsággá mélyülését.
A koronavírus-válság legjellegzetesebb tünete az volt, hogy az OECD tagországaiban több millió ember egyszerűen nem tudott munkába járni. Ennek eredményeként órásit zuhant a ledolgozott munkaórák száma és rendkívül sok állás szűnt meg. A mostani krízis első hónapjaiban tízszer annyi munkaóra veszett el, mint az előző, 2007-2009-es globális válság idején.
Az OECD közgazdászainak várakozása szerint a világszervezet tagországaiban 2020 végére átlag 10 százalékra nő a munkanélküliségi ráta a 2019. végi 5,3 százalékról. Még rosszabb lesz a helyzet, a mutató elérheti a 12 százalékot, ha a járványnak lesz második hulláma is.
Eltérően hat a válság a munkavállalók korától és nemétől függően is, nevezetesen a fiatalokon és a nőkön veri el jobban a port. Ez a két foglalkoztatási csoport amúgy is azok közé tartozik, amelyek munkavállalói könnyebben elveszik az állásukat. Jelen esetben az a pechjük, hogy olyan ágazatokban dolgoznak - az idegenforgalomban, a vendéglátásban -, amelyeket a legsúlyosabban érintett a gazdasági hanyatlás.
A világ 3,3 milliárd alkalmazottként dolgozó lakójának 81 százalékát fenyegeti az a veszély, hogy teljesen vagy részben elveszti az állását - jelentette korábban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).
Magyarországon a járvány előtti időszakhoz képest 100-120 ezres növekedést lehetett tapasztalni az álláskeresési rendszerbe jelentkezőknél, ami június közepén érte el a csúcspontját. A hivatalos magyar adatok szerint májusban már 4,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Szemben az április 4,1 százalékkal, valamint az egy évvel korábbi 3,5 százalékkal.
