A Bizottság azon van, hogy a polgárjogok megszorításai ne maradhassanak hatályban a járvány elülte után, illetve hogy a magyar és a lengyel kormány ne vehesse semmibe az uniós magatartáskódexet. Erről a testület értékekért felelős alelnöke nyilatkozott. Jourová hangsúlyozta, hogy kora ősszel minden államnak a körmére néznek, nehogy azok így van úgy, de átmentsék a korlátozásokat, mert azokat azonnal el kell törölni, amint már nincs szükség rájuk. Hozzáfűzte, hogy az esetek többségében nem lehetett biankó csekkről beszélni a különleges felhatalmazások kapcsán, ám Magyarország kivételt jelentett, hiszen Orbán Viktor minden időkorlát nélkül kapott különleges jogkört. És ebben azért volt rizikó.
Ma már ugyan jobban nyomon lehet követni a határidőket, de Brüsszel szeptemberben mindenesetre megvitatja, nem korlátozzák-e valahol még a civil jogokat. Kora ősszel lesz meg a jelentés arról is, mennyire érvényesül a jogállam a tagországokban. Ennek kapcsán felmérik az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségét, továbbá a véleménynyilvánítás szabadságát. A cél az, hogy választások mindenütt szabadok legyenek, ideértve, hogy a jelöltek egyenlő eséllyel szólalhassanak meg a médiában. Ezen kívül áttekintik, hol, mennyire harapózott el a korrupció.
A cseh nemzetiségű politikus, aki a Babis-féle ANO-tagja, Lengyelország kapcsán azt várja, hogy Varsó teljesíti az Európai Bíróság legfrissebb határozatait, illetve hogy tegyen lépéseket az igazságszolgáltatás önállóságának helyreállítására. Ő a maga részéről civilizált, őszinte dialógust szorgalmaz, de ahhoz szükség van a másik félre is – mutatott rá.
Az unió nem pénzkiadó automata, hanem értékközösség, ezért a 750 milliárdos segélycsomag folyósításának feltétele az, hogy tagállamok betartsanak bizonyos feltételeket, ideértve a független igazságszolgáltatást és sajtót. Ezt erősítette meg az Európai Néppárt frakcióvezetője a ma kezdődő német uniós elnökség alkalmából. Magyarországra és Lengyelországra utalva Weber kifejtette, hogy bizonyos tagállamok gondot jelentenek, ám aki átlép az európai értékeken, a demokratikus játékszabályokon, az nem számíthat az EU-tól egy fityingre sem. Ez ügyben meg kell nyugtatni az európai adófizetőket.
Két felmérés is azt hozta ki, hogy rettenetes a hangulat a német gazdaság kulcsszereplői körében, a túlnyomó többség nem bízik abban, hogy egyhamar ki lehet lábalni a vírus okozta a válságból. A Kereskedelmi és Ipari Kamara (DIHK) körkérdésére a vállalatok csaknem 80 százaléka azt válaszolta, hogy ez évre a forgalom visszaesését várja, sőt, állami segítség ide vagy oda, minden második arra számít, hogy legkorábban csak jövőre állnak helyre a normális viszonyok. Vagy még később. Ezért sok helyen fokozódnak a pénzügyi gondok.
A DIHK ügyvezetője úgy összegezte az eredményt, hogy a gazdaság számára hosszú és kemény lesz normalizálódás útja. Vagyis nem igazolódott be a kormány várakozása, hogy hamar újra beindul a konjunktúra. Az érdekképviselet ez évben kerek 10 százalékos recesszióval számol – a kormánykoalíció előrejelzése: - 6,3%. A Német Gazdasági Intézet szerint – 31 ágazat visszajelzése alapján – példátlan katasztrófa sújtja az országot. Ezúttal ugyanis nem csupán az ipar, hanem a szolgáltatási szektor is teljesen leült. És a további kilátások is nyomottak, a fémgyártás és a vendéglátás például az idén biztosan nem éri el a tavalyi szintet.
Emiatt a vállalkozások 55 százaléka visszafogja beruházásait, mert odahaza és külföldön is teljesen bedőlt a kereslet. Így a dolgok ősszel csak még rosszabbra fordulhatnak, ha addig nem érkeznek be új megrendelések. A DIHK helyesnek tartja a hatalom óriási, 130 milliárd eurós mentőcsomagját, de az sem képes ellensúlyozni a kiesett forgalmat, hiszen a német gazdaság éves teljesítménye 5300 milliárd körül van. Úgyhogy minél jobban elhúzódik a válság, annál több cég kerül veszélybe. Felélik a saját tőkét, így már 40 százaléknak likviditási gondjai vannak. A Kamara azt gondolja, hogy ősszel tárgyalások lesznek a hitelezők és vállalatok között a fenyegető csődök elhárítására. De alighanem be kell szállnia a kormánynak is.
Nem sokat cicózhat az EU sem a tervezett stabilizációs alappal, mert az idő erősen szorít. Ám a döntő alighanem az lesz, mikor rendeződnek a viszonyok Európában és a legfőbb exportpiacokon. Utóbbi azért fontos, mert a német gazdaság minden 2. eurót a külgazdaságból vételezi be.
Belebukhat a szlovén kormány a vírus elleni felszerelések beszerzése körüli simlis üzletekbe. A gazdasági tárca vezetőjét máris őrizetbe vették, a rendőrfőnök és a belügyminiszter lemondott. Utóbbi azt állítja, hogy a nyomozást politikai megfontolásokból rendelték el. Az ellenzék azonban az követeli, hogy Jansa és az egész kabinet szedje a sátorfáját. Már egy sor razziát tartottak, a hatalom egyre nagyobb nyomás alá kerül a visszaélések miatt. A botrányt a sok millió euróért vett lélegeztető gépek ügyében robbant ki. Akkor az egyik cég képviselője beismerte, hogy a politika megmondta, melyik szállítókat kell előnyben részesíteniük.
A Nyomozó Hatóság emberei átkutatták a Gazdasági Minisztériumot, a miniszter otthonát, valamint az érintett cégek központját is. A belügyi tárca első embere azonban úgy gondolja, hogy a rendőrség egy része politikai megbízást teljesített, mert a cél a hatalom megdöntése. A jobboldal szerint Szlovéniában még mindig a régi kommunista hálózatok vannak uralmon, beleértve az egykori jugoszláv titkosszolgálat nemzeti utódszervezetét, az ügyészséget, valamint a bíróságokat. A belügyminiszter közölte, hogy ezeken az állapotokon ő sem tudott változtatni, ezért távozik tisztségéből.
Az ellenzéki pártok szerint viszont azért veszi a kalapját, mert hiába próbálkozott, nem tudta megakadályozni a vizsgálatot a védőfelszerelések kapcsán, ezért most igyekszik elterelni a figyelmet. De úgy tűnik, hogy összeomlik a kártyavár, és a disznóságok egészen a kormányfő szintjéig érnek. Sarec volt miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a jelek szerint a nyomozó hatóságok függetlensége szálka a hatalom szemében.
