Az aranybányászat jelentősen korlátozza Amazónia erdőinek megújulóképességét, és nagyban csökkenti azon képességüket, hogy szenet raktározzanak el a Leedsi Egyetem vezette kutatás szerint. A kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a bányászatnak hosszan tartó hatásai vannak, és aktív földgazdálkodásra van szükség ahhoz, hogy helyreállítsák a trópusi erdőket a bányászat alá vont földeken.
Az aranybányászat gyors növekedésnek indult az elmúlt években Amazóniában, különösen a Guyanát, Suriname-ot, Francia Guyanát, Venezuelát és Kolumbia kis részeit, valamint Brazília északi területeit megában foglaló Guiana-pajzs mentén, ahol a bányászat a felelős az erdőirtás 90 százalékáért. Ebben a térségben az erdők nagyjából 20 milliárd tonna szenet raktároznak a földfelszín fölött a fákban.
A trópusi erdők megújulóképességét az aranybányászat után eddig alig számszerűsítették. A Leedsi Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport az első, amely helyszín alapú részletes információkat tett közzé a fák újranövéséről Guyanában az aranybányászat után. A Journal of Applied Ecology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a kimutatták, hogy az elhagyott bányák területén az erdők megújulási rátája a legalacsonyabb a trópusi erdők esetében. Egyes helyeken szinte nem találtak újranövő fákat három-négy évvel a bányászat leállítása után.
A kutatók számításai szerint a bányászathoz kapcsolódó erdőirtás következtében évente több mint kétmillió tonna az erdők szénvesztesége az Amazonas térségében. Az erdők bányászat utáni újranövésének elmaradása azt jelenti, hogy az így elveszett szenet nem lehet természetes regenerációval pótolni. Michelle Kalamandeen, a tanulmány vezető szerzője elmondta: ez a kutatás megmutatja, hogy a trópusi erdőkre erőteljes hatással van a bányászat, és ezeknek az erdőknek igen csekély a képességük arra, hogy újranőjenek a bányászat után.
"Eredményeink világosan megmutatták, hogy a kitermelés megfosztja a földet a nitrogéntól, ami fontos eleme az erdők talpraállásának, és sok esetben közvetlenül hozzájárul a higany jelenlétéhez a szomszédos erdőkben, folyókban is. Az aktív bányákban 251-szer nagyobb a higanykoncentráció, mint az elhagyottakban" – idézte a kutatót a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál. Ennek komoly következményei vannak a globális felmelegedés elleni harcra nézve, mivel az Amazóniai erdőkben korlátozódik a szénelnyelés és -tárolás képessége, és nagyobb a jelentősége az élelmiszerforrások szennyezése tekintetében különösen az őslakosok, helyi közösségek esetében, amelyek a folyókra támaszkodnak – tette hozzá.
