A koronavírus felhívta a figyelmet a zoonózisokra, azaz az állatról emberre terjedő betegségekre, ugyanis az életünket hónapok óta megkeserítő járvány nagy valószínűséggel denevérekről terjedt át emberekre. Ám korántsem ez az egyetlen betegség, amely ilyen módon képes terjedni. Jelenleg több mint kétszáz zoonózis ismert, ilyen az ebola, a pestis, a madárinfluenza, a veszettség, a SARS, a HIV, a malária, a nyugat-nílusi vírus, a szalmonella, a sertésinfluenza és a Zika-vírus is. Az állatról emberre terjedő megbetegedések között gyakoriak a kullancsok által közvetített fertőzések, amelynek következtében Magyarországon évente legalább tízezren kapják el a Lyme-kórt, de a kullancscsípés más veszélyes betegséget is terjeszthet, ezért érdemes tisztában lenni az esetleges kockázatokkal és a megelőzési lehetőségekkel.
A kullancsok pókszabású ízeltlábúak, atkafélék, Magyarországon is több tucat fajtájuk fordul elő, de csak néhány jelent veszélyt az emberekre, illetve a háziállatokra. Pár milliméteresek ugyan, de vérszívás közben és után a saját méretük többszörösére is megnőhetnek. A fertőzéseket a tápcsatornájukban lévő, és a csípéskor ejtett apró seben keresztül bejutó kórokozók okozzák. A parányi vérszívókkal réteken, erdőkben, vízparti sásos területen, sőt kertekben, parkokban, de még lakótelepi zöld játszótéren is találkozhatunk, ezért fontos mindig résen lenni. Fajtától függően vagy a talajszinten, növényeken kapaszkodva várnak a táplálékra, vagy körülbelül 1,5 méter magasban, a cserjék, fák leveleinek fonák oldalán húzódnak meg, ahogy az egyik leggyakoribb típus, az úgynevezett közönséges kullancs (Ixodes ricinus) is. Kifinomult érzékszervvel, „radarral” rendelkeznek, így a szem nélküli fajták is képesek észlelni a táplálékforrást. Az év bármelyik szakaszában támadhatnak, csak nagyon hidegben és forróságban passzívak, ilyenkor a talajba húzódnak vissza. Áprilisban és májusban, illetve augusztusban és szeptemberben a legaktívabbak.
Vérszívás érzéstelenítéssel
„A kullancs az áldozatán – állat vagy ember – mozogva keresi az áthatolási pontot, azt, ahol a legvékonyabb a bőr. Elsősorban a hónaljat, a combtövet, a térdhajlatot vagy a fül mögötti felületet részesíti előnyben. A kiszemelt pontba szúrja szájszervét, majd a nyálával alvadásgátló és érzéstelenítő folyadékot juttat a bőrbe. Ez az oka annak, hogy hosszabb ideig is észrevétlen maradhat a csípése, így a tápcsatornájában lévő kórokozók: vírusok, baktériumok és egysejtűek is bekerülhetnek a megtámadott szervezetbe. A parazita a vérszívás idejére, ami, ha nem vesszük észre, akár napokig is eltarthat, a szúrással megnyitott seb felett apró horgokkal rögzíti magát, amikor teleszívta magát, leválik a bőrről, a seb csak ezután kezd el fájni, viszketni” – mondta Szabó Olga, a Budai Egészségközpont belgyógyász-infektológus szakorvosa.
Kullancskórok
A szúrt sebbe eresztett nyállal több betegséget is közvetíthetnek a kullancsok. A két legismertebb a kullancs-enkefalitisz (agyvelőgyulladás) és a Lyme-kór. Előbbi kórokozóját, a flavivírust nagyjából minden ezredik kullancs hordozza. Ráadásul átadják az utódaiknak is, de őzek és rágcsálók is hordozhatják, ritkán élelmiszerek, például fertőzött kecske, tehén és juh pasztörizálás nélkül fogyasztott teje és abból készült tejtermékek akár járványt is okozhatnak, ahogy ez 2007-ben történt Magyarországon.
Az agyvelőgyulladás 3-21 napos lappangási idő után enyhe tünetekkel: lázzal és izomfájdalommal kezdődik. 1-3 napos tünetmentesség után a betegség második szakaszában súlyos tünetek jelentkeznek: magas láz, fejfájás, szédülés és hányás kíséretében alakulhatnak ki az idegrendszeri tünetek. Az intenzív osztályos ápolás, gépi lélegeztetés megmentheti ugyan a súlyos állapotú betegeket, de az agykárosodás mértéke gyógyszeresen nem befolyásolható, mivel nincsenek a flavivírus ellen ható antivirális szerek, és általában a diagnózis is késve derül ki. Ennek következtében Magyarországon a betegek közel felének csökken a fizikai vagy szellemi teljesítőképessége, körülbelül 10 százalékuknál maradandó bénulás alakul ki, és 1-2 százalékuk veszti életét. Az agyvelőgyulladás megelőzhető az ellene kifejlesztett védőoltás-sorozattal, amely egyéves kor felett mindenkinek ajánlott, aki gyakran jár erdős, ligetes területen, sokat kirándul vagy fut a természetben.
A másik, viszonylag gyakori, a közönséges kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás. A betegséget, amely az esetek többségében jóindulatú és sokszor magától is gyógyul, a Borrelia burgdorferi baktérium okozza. Előfordul, hogy krónikussá válik, bizonyos esetekben évekig, sőt akár évtizedekig is eltarthat. A diagnózishoz legtöbbször nincs szükség laboratóriumi vizsgálatra, a kezelni antibiotikummal lehet. A fertőzés első és leggyakoribb tünete a csípés után minimum 1 nappal kialakuló bőrtünet (eritéma migrans), egy ovális alakú bőrpír, amely idővel koncentrikus körökben, gyűrűkben tágul. Gyakran, mivel a csípés észrevétlen marad, csak ez alapján merül fel a fertőzés gyanúja. Ha ebben a korai szakaszban nem történik meg az antibiotikumos kezelés, általános tünetek: fejfájás, izom- és ízületi fájdalmak, szívpanaszok, gyengeség jelentkezhetnek. A tartósan kezeletlenül maradt Lyme-kór évekkel később súlyos szövődményeket: ízületi gyulladásokat, idegrendszeri és szívbetegséget okozhat.
Kullancs által terjesztett fertőző betegség a bőrfekéllyel, nyirokcsomó-duzzanattal járó nyúlpestis (tularemia) és a többféle kullancsláz (Q-láz, vérzéses kullancsláz, mediterrán foltos láz), amelyek emlősökben, így kutyákban és macskákban is fertőzhetnek. Európában csak kutyákban fordul elő a babéziózis, amelynek tünete a láz, a sötét, akár kávébarna vizelet és az idegrendszeri tünetek.
Megelőzni, ha nem sikerül, észrevenni!
„A kullancscsípés ellen védekezhetünk rovarriasztó spray-k, krémek használatával, illetve kiránduláskor hosszú szárú nadrág, gyerekeknek alul-felül zárt ruházat, sapka viselésével. Este a teljes test alapos átnézésével felfedezhetjük a vérszívót, ilyenkor még időben vagyunk, hiszen a fertőzés átadásához több óra kell. A legfontosabb, hogy közvetlenül a bőrfelszín felett csipesszel vagy cérnahurokkal megragadva a vérszívót egy határozott mozdulattal minél előbb eltávolítsuk. Nem szabad a testét megnyomni, csavargatni, krémmel fullasztani, mert ezekkel a nyála, a béltartalma és ezzel együtt a kórokozók is nagyobb eséllyel jutnak a sebbe. Orvoshoz abban az esetben forduljunk, ha valamelyik betegség tüneteit észleljük” – hangsúlyozta Szabó Olga.
