Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy miközben az elmúlt hetekben az ország minden erejét megfeszítve küzdött a járvány ellen, szép csendben egyre nagyobb mértékben távolodik az önkormányzatiságtól, amely 1990 óta jellemezte. Kiemelte, hogy a jövő évi költségvetés alapján a kormány minden helyzetet – így most a járványt – arra akar használni, hogy a saját pozícióját erősítse. A számokból az derül ki, hogy a nagyobb települési önkormányzatok bevételei, támogatása újra csökken. Jelentősen csorbul az a döntési kompetencia és mozgástér, hogy a helyi testületek saját hatáskörben dönthetnek a fejlesztésekről. A főváros pedig várhatóan több költségvetési pénzt fizet be, mint amennyi támogatás kap – hangoztatta, és az önkormányzatiság helyre állítását sürgette. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, kétféle önkormányzatiság létezik, a baloldali és a Fidesz-KDNP által létrehozott, működőképes önkormányzatiság. Szerinte a baloldali kormányzás idején az volt a logika, hogy az önkormányzatoknak minél több feladatot adjanak át, az állam ezzel megszabadul azoktól, ugyanakkor a szükséges forrásokat nem rendelték hozzá. 2010-re az önkormányzati rendszer nem volt képes oktatási, egészségügyi feladatait ellátni. A Fidesz-kormánynak kellett meghoznia a döntést, hogy átvállalja az adósságukat, ami közel 1400 milliárd forintot jelentett a költségvetésnek – közölte, és kiemelte: az önkormányzatoknak hozzá kell járulniuk a világjárvány elleni védekezéshez. Akkor is hozzá kell járulniuk, ha baloldali vezetésűek, és a fővárostól is ezt várják el – hangsúlyozta. Kijelentette: az nem igaz, hogy a főváros több pénzt fizet majd be, mint amennyit kap.
Az LMP-s Csárdi Antal kiemelte: az LMP évek óta küzd, hogy az alapvető élelmiszerek áfája öt százalék legyen. Ez soha nem volt olyan fontos, mint most, amikor a járvány magyarok százezreit sodorta nehéz helyzetbe. Az alapvető élelmiszerek ára pedig az inflációt jóval meghaladó mértékben nőtt az elmúlt hónapokban – mutatott rá. Azt mondta, a kormány betegesen ragaszkodik az egykulcsos adóhoz. Csak az az adópolitika elfogadható, ami segíti az alapvető szükségletek, így alapvető élelmiszerek elérhetőségét. Nem tűrhető tovább, hogy a jómódúak jólétét finanszírozza kedvezményes adókulcsokkal a kormány - közölte, és hangsúlyozta: ha a kormány valóban családbarát, jelenjen meg a döntéseiben is. Tállai András úgy reagált, a Fidesz-KDNP az adócsökkentések kormánya, hiába akarja ezt képviselő megmásítani. Majd arról beszélt, hogy jelentősen csökkentette a kormány a személyi jövedelemadót, növelte a családi adókedvezményeket Európában egyedülálló módon. Csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, és júliustól további két százalékkal mérséklődik. A fogyasztási adót illetően sincs szégyenkezni való – tette hozzá. Amint a költségvetés lehetővé tette, elkezdték mérsékelni az élelmiszerek áfáját – idézte fel, és felsorolta az egyes döntéseket. Az a probléma, hogy ezeket az adócsökkentéseket a képviselő és pártja nem szavazta meg, ami érthetetlen – mondta az államtitkár.
Arató Gergely (DK) arra szólított fel, tegyenek végre az állatkínzások ellen. Szinte nincs olyan nap, amikor ilyen esetekről ne értesülnének a médiából. Egy civilizált társadalomban nem tekintik az állatok életét értéktelennek, ők is élőlények, akik védelemre szorulnak, és ebben kiemelt az emberek felelőssége – mondta. Itt az ideje, hogy valódi segítséget nyújtsanak az állatoknak – jelentette ki, hozzátéve: mindenki érzi, hogy a probléma valós, ezért cselekedni kell, és nem egy vagy két ponton kell belenyúlni a jogszabályi környezetbe, szigorítani kell a büntetőtörvénykönyvön. Jelezte, hogy összegyűjtik az elmúlt évek javaslatait, és még a héten benyújtják állatvédelmi törvénycsomagjukat. Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára úgy reagált: a hétvégi barbár állatkínzás minden jóérzésű embert felháborít. Az állatkínzással összefüggő törvényi pontokat idézte, és azt mondta: a jogi környezet önmagában is rendkívül szigorú. Fontos, hogy az állatok védelmére vonatkozó szabályokat szigorúan betartsák, a társadalom figyelmét felhívják, és megtanítsák az embereket, hogyan viselkedjenek az állatokkal – hangsúlyozta, és ismertette az állatmenhelyeknek nyújtott támogatásokat, illetve az állatok védelmét célzó programokat.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy vizsgálóbizottságot kell felállítani, amelynek a kórházi betegek elbocsátásának körülményeivel, a szakellátás felfüggesztésével, a kórházak fertőzöttségével és a védőeszközök beszerzésével kellene foglalkoznia. Úgy vélte, ha a kormánypárti képviselőknek fontos az igazság, és úgy gondolják, az igazság az ő oldalukon áll, támogatniuk kell a bizottság felállítását. Közölte: a veszélyhelyzet miatt lényegében bezárt a magyar egészségügy, sok háziorvos nem rendelt, a szakellátás is szünetelt, elhalasztottak beavatkozásokat, betegeket küldtek haza a kórházakból. Kásler Miklós miniszter letagadta, hogy ágykiürítésre utasította a kórházakat, miközben 32 ezer ágyat tettek szabaddá – mondta, hozzátéve: az egészségügyi ellátás még mindig akadozik. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a koronavírus-járvánnyal szemben Magyarország sikeresen tudott védekezni, ezt mutatják a számok is, amelyek jóval kedvezőbbek, mint sok más, gazdagabb országban; az elhalálozási számok pedig alacsonyabbak, mint az elmúlt években. Azt mondta, ez azért van így, mert széleskörű volt az összefogás, összefogtak a magyarok, mindenki igyekezett a védekezéshez igazítani az életformáját. Azonban ebből kimaradt az ellenzék, nem szavazták meg azt sem, hogy a kormány gyorsan hozhasson intézkedéseket és álhíreket terjesztett, gyártott, hogy politikai hasznot szerezzen – tette hozzá.
A jobbikos Stummer János hangsúlyozta, hogy minden szülőnek a gyermeke a legfontosabb, érte aggódik folyamatosan, ezért nagyon fontos megvédeni a szórakozni induló fiatalokat. Olyan eseteket idézett fel, amelyekben fiatalok haltak meg az elmúlt időben, és megkérdezte, mit tesz a kormány a gyerekek biztonságáért, hogy a szülőknek ne kelljen aggódniuk. Közölte: pártja határozati javaslatot dolgozott ki a fiatalok biztonságos szórakozása érdekében, és kérte a kormányt, hogy támogassa ezt. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: 2010-ben azt ígérték, hogy rendet tesznek, ennek érdekében megerősítették a rendőrséget és szigorú büntetőtörvénykönyvet fogadtak el. Mindez azt eredményezte, hogy több mint 50 százalékkal csökkent mára az ismertté vált bűncselekmények száma – közölte. Kiemelte: a fővárosi szórakozóhelyeken külön intézkedéseket hoztak, fontos feladat a szórakozók biztonságának védelme és közös érdek a szórakozni induló gyerekek védelme, de az állampolgárok jogkövető magatartása is szükséges, és ebben is előrelépés volt az elmúlt időben. Magyarország ma biztonságos ország, ezt a nemzetközi szervezetek vizsgálatai is alátámasztják, és a kormány mindent megtesz, hogy az ország még biztonságosabb legyen – mondta Kontrát Károly.
Seszták Miklós, a KDNP képviselője kiemelten fontosnak nevezte, hogy a koronavírus miatti gazdasági válsághelyzetben is folytatódjanak a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében. Azt mondta, 2016 óta több mint 230 milliárd forintos fejlesztés megvalósításához nyújtott támogatást a kormány, ezzel több ezer munkahely jött létre a Vajdaságban, Erdélyben, Muravidéken, Felvidéken, Drávaszögben és Kárpátalján. Hangsúlyozta: a programok megvalósítása idén is folytatódik, többek között ipari innovációra, szálloda- és turizmusfejlesztésre adnak forrásokat. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára közölte: a koronavírus-járványt megelőzően erős volt a magyar gazdaság, ez teszi lehetővé, hogy most a külhoni magyaroknak is tudnak segíteni. A nemzet nem ér véget a határnál, összetartozunk a külhoni magyarokkal, erősebben állunk ma itt a Kárpát-medencében, mint az elmúlt száz évben bármikor – jelentette ki.
A fideszes Zsigmond Barna Pál arról beszélt, hogy a kormány a járvány gazdasági hatásaira reagálva a munkahelyek védelmét helyezte a középpontba, míg a korábbi baloldali kormányok megszorításra építettek. Szerinte a baloldali vezetésű önkormányzatok most is ezt a receptet vették elő, így elbocsátások, fizetéscsökkentések és megszorítások sora követi egymást. Szerinte ez történik a "kereszténygyűlölő" Niedermüller Péter vezette Erzsébetvárosban, a Pikó András vezette Józsefvárosban, valamint Hódmezővásárhelyen, a jobbikos irányítású Ózdon és a baloldali vezetésű Vácon, illetve Újpesten is. Úgy fogalmazott: a baloldali polgármesterek nem szolidárisak, csak a saját boldogulásuk érdekli őket, miközben mindenért másra mutogatnak. Hozzátette: ebben Karácsony Gergely főpolgármester jár az élen, aki „mindenért is a kormányt hibáztatja”. Kontrát Károly belügyi államtitkár úgy reagált: a járvány elleni első csatát megnyerte Magyarország, azonban ebben a csatában baloldali önkormányzatok nem voltak szolidárisak. Hozzátette: az látszik, hogy az ellenzéki polgármesterek, különösen a főpolgármester, állandó hadakozásra akar berendezkedni a kormánnyal szemben. A Lánchíd felújítását hozta példaként, és úgy vélte, döntésképtelenség, halogatás és másra mutogatás jellemzi az ellenzéki városvezetőket. Azt ígérte: a kormányon nem fog múlni magyar városok fejlődése.
