A négy hónapos független vizsgálódás eredményeként csütörtökön közzétett jelentésben kitértek arra, hogy Aján - aki áprilisban köszönt le posztjáról - beavatkozott a doppingellenes munkába is, míg az IWF pénzügyi irányításának felügyelete során "abszolút ellenőrzést" alakított ki.
Hozzátette: az IWF negyven pozitív doppingtesztet titkolt el vagy hozott nyilvánosságra késleltetve olyan sportolókhoz köthetően, akik érmesként végeztek világversenyen vagy más viadalon.
Közölte, a volt elnök a szövetség pénzügyeivel kapcsolatban "sötétben tartotta" az elnökség tagjait, akiknek nem volt tudomások a rejtett bankszámlákról és pénzmozgásokról. Kiemelte, Aján olykor 100 ezer dollárt elérő összeget készpénzben kapott meg szponzoroktól vagy doppingbírság címén nemzeti szövetségektől, a jelentés szerint egy thaiföldi útja során több mint 440 ezer dollárt gyűjtött be ily módon. Ezek közül "némelyek bekerültek a könyvelésbe, némelyek viszont nem". Hozzátette: a volt vezető 10,4 millió dollárral (3,1 milliárd forinttal) nem tud elszámolni.
McLaren kifejtette, az IWF kongresszusai előtt nagyobb készpénzfelvételek történtek, azokon szavazásra jogosultakat vesztegettek meg, miközben Aján megtartotta magának annak lehetőségét, hogy kedvelt tisztségviselőit léptesse elő. A vizsgálat középpontjában az IWF 2009 és 2019 közötti időszaka állt.
Az ARD német tévécsatorna január 5-én bemutatott filmjében azt állította, hogy súlyemelésben szisztematikus doppingolás folyik az IWF tudtával, amely a Magyar Antidopping Csoportot (MACS) bízta meg minden nagy nemzetközi versenyen és szinte az összes világbajnokságon az ellenőrzéssel. Az ARD hírt adott két svájci bankszámláról, amelyre 1992-től 23 millió dollár (csaknem 7 milliárd forint) érkezett, ez az összeg nem szerepelt az IWF mérlegében. A csatorna szerint a számlák felett egyedül Aján Tamás rendelkezett, és 5,5 millió dollár (mintegy 1,7 milliárd forint) sorsa tisztázatlan.
Aján Tamás - aki 24 évig főtitkára, 2000-től pedig elnöke volt az IWF-nek - a szövetség elnökségének év eleji dohai ülésén maga kérte tevékenységének felfüggesztését annak érdekében, hogy vizsgálat derítse fel a vádak valóságtartalmát. A magyar sportdiplomata már az ARD által január első hétvégéjén bemutatott dokumentumfilm vetítését követően visszautasította a korrupcióról és a szervezett doppingolásról szóló vádakat, miként tette azt a MACS is.
A 2000-től tíz éven át Nemzetközi Olimpiai Bizottság-tag, 2010 óta pedig tiszteletbeli NOB-tag Aján március 3-án lemondott tiszteletbeli tagságáról, mert - mint mondta - meg akarja menteni az olimpiai mozgalmat a negatív pletykáktól és az ebből fakadó kellemetlenségektől.
A sportdiplomata április 15-én bejelentette: a tokiói olimpia halasztása miatt távozik a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöki posztjáról. Hozzátette, hogy voltak feltételei a visszalépésnek, amelyet az IWF elnöksége elfogadott. A döntés hátterében Aján Tamás szavai szerint az áll, hogy már a legutóbbi választáson jelezte, többé nem indul újra a posztért, a szövetség alapszabálya azt mondja ki, hogy az olimpia befejezéséig szól a mandátum, újabb egy évet pedig már nem akart várni a távozással.
