A világ egyik legelismertebb demokrácia kutatója iskolapéldának tartja Magyarországot azzal kapcsolatban, hogy miként jöhet létre az unió szívében egy zsarnoki állam. Merthogy az orbáni modell fel tudja mutatni az ilyen rezsimek minden jellemzőjét: megzabolázták a bíróságokat és a médiát, a hatalom álhírekkel operál, formálisan szabad választásokat tart, vannak oligarchák, akik a kormánypárttól függnek, és lojális a középosztály. A demokrácia alig egy évtized alatt adta át a helyét az önkényuralomnak. A szerző, John Keane, a Sydney Egyetem politológusa megjegyzi, hogy Orbán még azt is megengedte magának, hogy a koronavírus ürügyén több mint 100 dekrétumot adjon ki. Kaczynski közben egyre jobban követi az orbáni utat. Despoták persze szép számmal élnek másutt is, ők is rávetik magukat a vírus kínálta lehetőségre. Ily módon nyugodtan lehet őket koronokratáknak is nevezni, Magyarországtól Bolíviáig.
A professzor aggasztónak tartja, hogy a despotizmus már az USA-ban is teret nyert, de Trumpon kívül sokan mások is remekül manipulálják saját polgáraikat. A legsúlyosabb azonban az, ami Kínában történik, mert ott az emberek önként vállalják a szolgai létet. Abban bíznak, hogy cserébe jobb és biztonságosabb életet kapnak. Ráadásul az Amerikában tapasztalható zűrzavar Peking kezére játszik, amely ily módon végképp megmutathatja: csupán érzékcsalódás Washington fölénye.
Bőven belefér, hogy a despotikus kínai politika a demokrácia jövőjét mutatja. Hiszen sorra kerülnek hatalomra áldemokratikus rezsimek, ám ezeket az ellenoldalnak nem szabad félvállról vennie, hiszen itt olyan élősködőkről van szó, akik jogállam üzemzavaraiból élnek. A professzor mindazonáltal nem zárja ki, hogy meg is bukhatnak ezek a rendszerek, mert simán átalakulhatnak rendőrállammá, amire Oroszország az ékes példa. Viszont a járvány csak kedvez nekik, mert a baj láttán egyre nagyobb rétegek barátkoznak meg azzal: a rendkívüli helyzet miatt fel kell adni a demokrácia játékszabályait.
Orbán Viktor feltépi a régi sebeket Gyöngyöspatán, ahol a romák egyenlőséget akarnak, ugyanakkor a járvány következményei új fenyegetést jelentenek számukra. Így foglalja össze a helyszíni tapasztalatokat a tudósítás, amely felidézi, hogy a gárdisták egykori demonstratív felvonulása nyomán a település a felszín alatt forrongó etnikai feszültségek jelképe lett. A jelenség bőven megtalálható másutt is a térségben, és mivel a fertőzés aránytalanul sújtja a társadalom peremén tengődő közösségeket, a romák most attól félnek, hogy minden kezdődik elölről.
10 éve a pénzügyi válság lökte felszínre a szélsőségeseket, a romagyilkosságok megrázták a nemzetet. Orbán akkor tért vissza a hatalomba és azt ígérte, hogy véget vet az önbíráskodásnak, továbbá javít a nagy anyagi bajban lévő rétegek helyzetén. Gyöngyöspatán akkoriban szegregált általános iskolába jártak a romák. Ezért most kártérítést ítélt meg nekik az Emberi Jogok Bírósága, a katarzis azonban elmaradt. Sőt, újra kiéleződtek az ellentétek, csak éppen most a közösség Orbánt vádolja azok felszításával, miközben csillapítania kellene a kedélyeket.
A kormányfő már a ragály megérkezése előtt kipécézte magának a falut a kompenzáció miatt, miután a helyi választásokon elszenvedett vereség után visszaesett a népszerűsége. Majd a múlt hónap közepén rátett még egy lapáttal, amikor a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, hogy nincs kibúvó, fizetni kell az egykori kárvallottaknak. Szavai túlságosan is ismerősen csengtek a romáknak, akik pontosan érzékelik a mindennapi előítéleteket.
Az igaz, hogy az utóbbi időben visszaesett a szélsőséges pártok támogatottsága, a félkatonai szervezeteket feloszlatták, ám helyüket a kormány foglalta el, amely kaszált a harcias nacionalizmussal az illiberális demokráciában. Aki ellenkezik, az ellen vizsgálat indul, félreállítják vagy elűzik. Közben Orbán teljes fokozatra kapcsolta a hatalomgyakorlást, amikor meghatározatlan időre jogot szerzett, hogy dekrétumokkal vezesse az országot. Brüsszel megriadt, hogy itt a de facto diktatúra. A miniszterelnök azóta ugyan már bejelentette, hogy megválik a különleges felhatalmazástól, de programja ettől aligha változik, hiszen kétharmada van.
A gyöngyöspatai romák ily módon attól tartanak, hogy megint homokzsák lesz belőlük. Csemer Géza, a helyi kisebbség vezetője szerint most könnyen ők lehetnek az új célpont a migránsok helyett. Az országban 900 ezer roma él, soraikban a munkanélküliség már a Covid-19 előtt ötször akkora volt, mint a lakosság többi részében. Sokan közülük illegálisan dolgoznak, és nem sok kilátásuk van, hogy segítséget kapjanak az államtól. Akiknek van munkájuk, azoknak a négyötöde csak az általános végezte el. Úgyhogy igencsak ki vannak szolgáltatva a gazdasági visszaesésnek.
Élesen jelentkezik ez a ragály miatt elrendelt távoktatásban, hiszen abból ezek a gyerekek javarészt kimaradnak. A brüsszeli Európai Roma Jogi Központ egyik munkatársa szerint a hatóságok ebben a helyzetben minden további nélkül mondhatják, hogy a romák nem tudnak lépést tartani az oktatással, ezért vagy ismételjenek osztályt, vagy tanuljanak kisegítő iskolákban, ami felerősíti az amúgy is sokfelé létező elkülönítést.
A francia portál is azt tapasztalta Gyöngyöspatán, hogy a romák a sötét idők visszatértétől rettegnek. Hiszen Orbán Viktor nem akarja kifizetni a bíróság által megítélt kártérítést, ezért a közösség attól fél, hogy új bűnbakként szolgál a kormány számára. A kiküldött tudósító ebből a szempontból rossz jelnek nevezi, hogy az újságírók sűrűn keresik Csemer Gézát, a kisebbség első emberét. Hiszen még nem olyan rég, mindössze kilenc éve volt, hogy a Jobbik a „romabűnözésre” hivatkozva elküldte önvédelmi egységeit a faluba, mert túl enyhének találta a hivatalos politikát. Gyöngyöspata most a Legfelsőbb Bíróság által helybenhagyott kártérítés miatt került újból a figyelem középpontjába.
A miniszterelnök egyetlen szóval sem marasztalta el az egykori szegregációt. Pedig az ezreket érint az országban. Sőt, nyilatkozatával csak olajat öntött a tűzre. Mostanában persze nincsenek olyan kilengések mint 10 éve, nem is beszélve a romagyilkosságokról, de a Fidesz miatt kemény a szegény emberek élete.
Csemer Géza ugyanakkor azt kérdi, ki védi meg őket, ha a miniszterelnök ellenük fordul? Az ország északi részéről már eddig is romák ezrei vándoroltak ki, miután a térségen végigsöpört az ipar felszámolása. Mellesleg Gyöngyöspatán pontosan nyomon lehet követni, hol kezdődik a romák világa: ott, ahol véget ér az aszfaltút. Úgyhogy ami annak idején az iskolában történt, az csak ráerősített a társadalmi és földrajzi szegregációra.
A kormányfő – kispolgári sarj, egyetemre járhatott, de szeret büszkélkedni azzal, hogy józan paraszti ésszel áldotta meg a sors, amibe beletartozik, hogy nemrégiben azt tanácsolta: senki ne nyisson ajtót idegeneknek. Ily módon a vidékieket igyekezett bedresszírozni az idegenek ellen. A csapásirányt a Magyar Hang szerint Habony Árpád adja meg, aki Finkelsteinnek, a lejárató kampányok nagy mesterének a tanítványa. A hivatalos propaganda most a romákat és az Esélyt a hátrányos helyzetű gyereknek elnevezésű civil szervezetet veszi célba. Utóbbi könnyű préda, mert Soros Nyílt Társadalom Alapítványától kap pénzt.
Erőss Gábor szociológus azt fejtegeti a cikkben, hogy a romák kétféle értelemben is kiszolgáltatottak: szenvednek az intézményes rasszizmustól, valamint a társadalmi diszkriminációtól, ami már gyerekkoruktól kezdve elkíséri őket. És már így megy 30 éve, mert a baloldali kormányok sem sokat törődtek a romákkal. Úgy ítélték meg, hogy az nem hoz nekik sokat a választásokon. Ám L. Ritók Nóra szerint a Fidesz alatt fokozódott az iskolákban a hátrányos megkülönböztetés. És amit Orbán mondott a minap, a Legfelsőbb Bíróság döntése után, az csak növeli a romák félelmét, hogy a közelgő választások előtt ők lesznek a következő bűnbankok a Fidesz számára.
