Jelentősen bővítette a kormány azon stratégia vállalatok körét, amik – legyenek azok uniós állampolgárok vagy cégek – csak kormányzati engedéllyel kerülhetnek külföldi tulajdonba – derül ki a hétfő éjszaka megjelent kormányrendeletből. Az várható volt, hogy a koronavírus-válság miatt meggyengült cégek felvásárlási célpontokká válnak, már a válság elején több kormány jelezte, hogy kész megvédeni hazai vállalatait az ilyen ellenséges akcióktól. Így nyilatkozott korábban a német kormány is, de Palkovics László innovációs miniszter is jelezte, hogy a kormányzati tőkeprogramok egy része arra is használható, hogy a magyar cégek védekezzenek az ilyen ellenséges felvásárlások ellen. Az is igaz, hogy ezzel együtt a magyar kormány és az állami tulajdonban lévő pénzintézetek arra is adnak tőkét a magyar cégeknek, hogy a határokon túl terjeszkedjenek.
Egy dolog a tőkeellátottság és egy másik dolog a jogi környezet: a Magyra Közlönyben tegnap este megjelent rendelet kormányzati engedélyhez köti bizonyos stratégia ágazatokban a külföldiek tulajdonszerzését. A stratégia ágazatok fogalmát a kormány nagyon tágra fogtak: ide tartozik, a kőolajgyártás, a gyógyszeripar, de a teljes kis- és nagykereskedelem beleértve az autókereskedelmet is. Ide sorolták a szállodaipart, az éttermeket, a postai küldeményszállítást – tehát a futárcégeket is. Tilos lesz engedély nélkül eladni közlekedési cégeket, hulladékgazdálkodási vállalatokat, de még homokbányákat is – ami már túlzásnak tűnik. A kvázi tilalmi listára kerültek a távközlési cégek, a nukleáris erőművek, de az egész építőipar, a gépipar, autógyártás is – ez utóbbi már csak azért is figyelemre méltó, mert per pillanat egyetlen hazai autógyár sincs magyar tulajdonban.
A kormányrendelet így előre nem meghatározható időre gyakorlatilag blokkolja a céges eladásokat gyakorlatilag a gazdaság majd minden meghatározó részében.
