Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy – miközben továbbra is magasan vezet a Fidesz – sok más országgal szemben nálunk a válság hatására nem nőtt a kormány népszerűsége.
A járvány kitörésekor értelemszerűen mindenki a kormányra figyelt, ebben a sokszerű állapotban az ellenzéknek kevés szerep jutott – Pulai András ezzel magyarázza, hogy márciusban az ellenzéki pártok támogatottsága jelentősen csökkent. Áprilisban annyiban módosult a helyzet, hogy már az ellenzék is meg tudott fogalmazni olyan üzeneteket, amelyek eljutottak az emberekhez. Ennek eredményeként jött a korrekció, nagyjából visszatért a választói szimpátia is.
Árnyalja a képet, hogy a járvány kezelésének megítélését egyfajta „kormány kontra ellenzék” küzdelem is befolyásolja, amely elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester között érhető tetten. A lakosságnak van összehasonlítási alapja arról is – mondta Pulai –, hogy egyes nagyvárosokban milyen intézkedéseket tesznek a kormánypárti, illetve ellenzéki polgármesterek.
Ideiglenesen a Momentum veszített a legtöbbet, most ennél a pártnál látható a relatíve legnagyobb erősödés. Pulai András szerint az ellenzéki pártok közül a Momentum helyzete a legnehezebb. Az, hogy a Momentumnak „nincs múltja”, korábban a párt javára vált, járvány idején viszont, amikor a vírus elleni védekezés a legfontosabb, kifejezetten hátránynak számít. Ráadásul kevés olyan polgármester van, aki markánsan a Momentumhoz köthető: az MSZP vagy a Demokratikus Koalíció (DK) ilyen szempontból előnyt élvez.
A Publicus felmérésében a válaszadók 49 százaléka „biztosan”, 23 százaléka „valószínűleg” elmenne szavazni, „ha most vasárnap” rendeznék az országgyűlési választást. Az összes megkérdezett körében a DK 8 százalékon áll, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik 7-7 százalékon, a Momentum a bejutási küszöböt jelentő 5 százalékon. A biztos szavazóknál a DK 11 százalékot, az MSZP-Párbeszéd 9, a Jobbik 8, a Momentum 6 százalékot ért el.
Az 1-2 százalék körül mozgó LMP mintha megszűnt volna létezni. Ha így megy tovább, ez a párt nem lesz érdemi hatással az ellenzéki erőviszonyokra – jegyezte meg Pulai András. A szélsőjobboldali Mi Hazánk számára sem jött jól a vírusválság, alig kimutatható a támogatottsága.
A Fidesz a teljes népességben 29 százalékot, a biztos szavazók körében 40 százalékot könyvelhet el.
Többségben vannak azok, akik elégedettek azzal, „ahogyan az országban mennek a dolgok”: márciusban a megkérdezettek 60 százaléka, áprilisban 59 százaléka vélekedett így. Ezen belül a „teljes mértékben elégedettek” aránya 17-ről 12 százalékra csökkent.
Bár akadnak kivételek – ilyen például az Egyesült Államok –, sok országban azt látni, hogy növekedett a kormányon lévők népszerűsége. Magyarországon nem így van, változatlan a Fidesz támogatottsága – állapította meg Pulai András.
Az elégedettségnek is több szintje van – folytatta. Az általános elégedettség mellett a Publicus más felmérései arról tanúskodnak, hogy az emberek jellemzően nem elégedettek a kormány bizonyos intézkedéseivel, így a határidő nélkül bevezetett rendkívüli jogrenddel. A többség szemében a védőfelszerelések hiánya, vagy például a tömeges vírustesztelések elmaradása is rontott a kormány megítélésén.
Virág Andreának, a Republikon Intézet stratégiai igazgatójának erős kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a veszélyhelyzet idején az ellenzék mennyire lesz képes stabilan és folyamatosan növelni népszerűségét. Az ellenzék számára „nehéz falat” a mostani szituáció: egyszerre kell konstruktívnak mutatkoznia és tekintettel lennie a saját politikai érdekeire.
Bonyolítja a helyzetet a továbbra is érzékelhető széttagoltság – mondta Virág Andrea. A centralizáltan, fegyelmezetten működő Fidesszel szemben az ellenzék részéről „nincs kiemelt hang” és – néhány esetet kivéve – „nincs egységes fellépés”. Az ellenzéki pártok döntően külön-külön úton járnak, így pedig megnyilatkozásaik könnyebben elvesznek az óriási médiazajban.
