Alapvetően a fűtési igény és a népesség csökkenésével állhat kapcsolatban a légszennyezési mutatók többségének tavalyi javulása - vélekedett lapunknak Tarr Katalin, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadóirodájának vezetője. Az Agrárminisztérium (AM) a DK-s Vadai Ágnes írásbeli megkeresésére nemrég a tavalyi év első felének méréseit tartalmazó tíz éves sorokat adott ki. A pontos számértékeket nem tartalmazó ábrák tanúsága szerint, az évek azonos havát összevetve a 10 mikrométernél kisebb, főleg a fűtésből származó szálló por (PM10) mennyisége januárban a 2012 és 2017 közötti erőteljes emelkedés után tavaly kissé csökkent. A február és az április az inkább javuló ív végén viszont némi növekedésbe fordult. Márciusban a hosszú távú mérséklődésnél nagyobb ütemű csökkenést mértek. Míg májusban jelentősen javulást mutat az arány, júniusban még a tíz éve tartó emelkedési ívnél is nagyobb romlás látszik. A főleg a közlekedésből származó nitrogén-dioxid évtizedes távlatban némi javulást mutató aránya tavaly januárban, februárban, áprilisban és júniusban kissé nőtt, márciusban és májusban pedig csökkent.
Bár az elmúlt tíz év első két negyedének hónapjaiban többnyire kisebb-nagyobb javulás vagy változatlanság olvasható le, az országos átlagok nem utalnak a területi eloszlásra - hangsúlyozta az irodavezető. Egyes, nagy népsűrűségű területeken - például Budapesten, Miskolcon és a Sajó völgyében - rendszeresek a határérték-túllépések és nem jellemző a csökkenés. Az elmúlt 2-3 év során - különösen szennyezett időszakokban - szintén tapasztalhatók voltak kiugrások - szögezte le. Tehát még bőven nőhetne a csökkenés üteme.
Az országos javulást részint az éghajlati felmelegedés miatt visszaeső fűtési igénnyel magyarázta. Ezáltal mérséklődik a légszennyezés is. A júniusok trendvonala éppenséggel lényegében vízszintes, ekkor pedig már nem jellemző a fűtés. Az okok lehetnek társadalmiak, így a népességcsökkenés és a városiasodás is. Nagy településeken inkább jellemzőbb a kevésbé szennyező gáz- és távfűtés. Mindemellett a berendezések korszerűsödése is szerepet játszhat - vélekedett Tarr Katalin.
Idén március és április során, országos szinten, éves összevetésben 15 százalékkal javult a levegő minősége - közölte néhány napja az agrártárca. A nagyobb városok forgalmasabb részein nitrogén-dioxidból akár 35 százalékos visszaesést is mértek. Ezt főleg a kijárási korlátozásoknak és más időjárási hatásoknak tudják be. A gyárleállások szintén kedvezően hatottak egyes városok adataira. Igaz, ezt a szigorodó előírásokkal és a korszerűbb eljárásokkal is indokolják. Mivel azonban a lakosok több időt töltenek otthon, a a háztartások szilárd tüzelésből eredő kisméretűrészecske-(PM-) szennyezése kioltotta a közlekedés PM-visszaesését, ami így összességében nem változott - szögezi le az AM.
