Alaposan legallyazza a kormány a multi élelmiszer-kereskedelmi láncokat, a békebeli nyereségük felét is elviheti a májustól kirótt különadó, írja a 24.hu. A hat legnagyobb lánc 2018-ban összesen bő 92 milliárd forint nyereséget hozott össze, a sávosan progresszív adó pedig ebből több mint 46 milliárdot ehet meg. Összehasonlításképpen: a veszélyhelyzet előtti időkben 6 milliárd forint alatt volt a kereskedelmi láncok adóbefizetése.
Kiskereskedelmi különadót először 2010-ben vezette be az Orbán-kormány, de a brüsszeli csatározások miatt csak 2012 végéig tartotta fent. A veszélyhelyzetre tekintettel egy kormányrendelet szerint májustól havonta kell újra fizetniük a kiskereskedőknek az adót, ahogy korábban, most is kizárólag 500 millió forintnyi nettó árbevétel felett, sávosan egyre többet.
Eredetileg 36 milliárd forintot akart beszedni a kormány a veszélyhelyzeti különadóból, ez most majdnem meg is lesz az év végéig csak a hat legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi lánctól. De persze nemcsak őket érinti, 500 millió forint feletti árbevétel után szinte minden kiskereskedőnek fizetnie kell az adót, a gépjármű, motorkerékpár, illetve -alkatrész kiskereskedőktől kezdve az élelmiszer, ital, dohányáru, gépjármű-üzemanyag, információs, híradás-technikai termék, egyéb háztartási cikk, kulturális, szabadidős cikk illetve az egyéb máshová nem sorolt áruk kiskereskedőin át a piacozókig, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedőknek is, a külföldieket is beleértve.
Mivel nem tudni, meddig tart a veszélyhelyzet, az sem volt világos, hány hónapig kell fizetniük a veszélyhelyzeti különadót. De lényegében mindegy is: úgy tűnik, a kormányrendelettel behozott veszélyhelyzeti kiskereskedelmi különadó azonnal át fog menni állandó adóba, amint a törvénytervezetet elfogadják, és hatályba lép. Azt írják ugyanis, hogy ha a kiskereskedő már vallott be veszélyhelyzeti adóelőleget (amit májustól havonta kell fizetni), akkor a törvény hatályba lépése utáni hónaptól kezdve már az állandó különadó vonatkozik rá, az év végéig hátralévő naptári napokra arányosítva számítva.
Az első évben (2020-ban) a hatálybalépés utáni második hónap 20-áig kell fizetni az első állandóadó-részletet, a másodikat pedig két hónap múlva. Azaz ha májusban hatályba lépne a törvényjavaslat, akkor a veszélyhelyzeti különadót végül is csak egy hónapra, májusra kellene megfizetni, utána rögtön belépne az állandó különadó, júniustól az év végig, amit két tételben, július 20-án és szeptember 20-án kellene
