A WHO szerint a járvány sikeres kezelésében az átfogó közegészségügyi intézkedések mellett jelentős szerepet játszik a gyors tesztelés – ezt mutatják a hatékonyan védekező országok eddigi példái. Az mta.hu kérdéseire Jakab Zsuzsanna, a WHO főigazgató-helyettese és Richard Pebody, a szervezet európai fertőzéskockázat-kezelési csoportjának vezetőjének válaszait tartalmazó, angol nyelvű cikk referenciákkal alátámasztva tartalmazza, hogy milyen tesztelési módszereket és stratégiát érdemes alkalmazni a járvány különféle stádiumaiban. A szervezet nem ad általános útmutatót a járvány kezelésére, azonban ajánlásokkal segíti, hogy az egyes országok saját helyzetüknek megfelelően reagáljanak a kihívásokra.
Vakcina még nem létezik az új koronavírus ellen, azonban a fejlesztések a vírus genetikai információjának ismeretében igen korán elindultak. A WHO együttműködik a Világbankkal, valamint a járványok megelőzését szolgáló innovációk támogatására alakított nemzetközi koalícióval (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations, CEPI) a kutatásban, és koordinál egy kiterjedt nemzetközi klinikai kísérletsorozatot, amely felgyorsíthatja a hatékony oltóanyag kifejlesztését.
A válaszokból kiderül, a WHO továbbra sem veszi fel ajánlásai közé az általános maszkviselést, mivel szakértői úgy vélik, hogy hatásosságára „nem rendelkeznek elegendő bizonyítékkal”. Azonban kéri azokat az országokat, ahol mégis ilyen rendelkezést hoztak, hogy osszák meg tapasztalataikat a szervezettel – ezek fényében és további szakértői egyeztetések nyomán az ajánlások módosulhatnak.
A Magyar Orvosi Kamara április 9-i közleménye szerint bár a lehető legjobb védelem a szociális távolságtartás, ha az emberek nem találkoznak egymással, de kérik, hogy aki kilép az utcára, viseljen maszkot, mert az hatékonyan gátolja a nyálcseppek és az abban található vírusok levegőbe jutását. „Tudományosan igazolt, hogy tünetmentes emberek is fertőzőképesek, tudományosan igazolt, hogy a nyálcseppek akár 8 méterre is eljuthatnak, az pedig hivatalosan elismert, hogy sokkal több fertőzött van a környezetünkben, mint ahányról hivatalosan tudunk. Egyes modellek szerint csak 10-szer, mások szerint 20-30-szor több. Nem kell hozzá tudományos kísérlet és publikáció, hogy belássuk, hogy a legkisebb védelem is több, mint a semmi, ahogyan azt sem kell bizonyítani, hogy ha két ember nem találkozik egymással, és útjuk sem keresztezte egymást, akkor kizárt, hogy az egyik megfertőzze a másikat” – írta Nagy Marcell igazságügyi foglalkozás-orvostan szakértő, a Magyar Orvosi Kamara titkára.
