Elfogadta a kormány a Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár által vezetett oktatási akciócsoport múlt heti javaslatát az idei érettségi vizsgák ügyében, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette: csak az írásbeliket tartják meg, szóbelikre csak akkor kerülhet sor, ha az írásbeli – például felmentés miatt – nem lehetséges. Ez viszont alig több mint 3 ezer diákot érint. A vizsgák a megszokott időben, május 4-én megkezdődhetnek, a tervek szerint két hét alatt lebonyolítanák őket.
A miniszter beszélt arról is, idén összesen 113 ezren jelentkeztek érettségire, de mivel az előrehozott vizsgákat elhalasztják, és az érintett diákok száma mintegy 83 ezret tesz ki. Aki idén nem akar egyetemre menni, annak nem szükséges érettségiznie. Halasztani is lehet, ha valaki így dönt, ősszel is leteheti a vizsgákat.
Az egészségvédelem érdekében szigorú követelményeket írtak elő: egy helyiségben maximum tíz fő tartózkodhat, és legalább másfél méteres távolságot kell tartani. Gulyás Gergely szerint ha a vizsgákat nem tartanák meg, az még nagyobb káoszt eredményezne. Mivel az érettségi jegy egyben felvételi jegy is, ennek hiányában az egyetemeknek saját felvételiket kellene szervezniük, amelyek lebonyolítása nem járna kevesebb kockázattal, mint az érettségik megtartása.
A miniszter beszélt az OKJ-s szakmai vizsgákról is: ezeket is írásos formában tartják majd meg, de a szakminisztérium még dolgozik a részletszabályokon.
PDSZ: hibás lépés a vizsgák megtartása
– Ezek a bejelentések megegyeznek az egy héttel korábbival, nem tudtunk meg semmilyen új részletet. Pedig már bőven itt lenne az ideje annak, hogy közzé tegyék a lebonyolítás részletes terveit – nyilatkozta lapunknak Szűcs Tamás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának elnöke szerint érthetetlen, a kormány miért ragaszkodik a május 4-ei időponthoz, az írásbeli vizsgák időpontjai a járványhelyzettől függően változtathatók. Szűcs Tamás szerint a bejelentett intézkedés rontja az eddigi járványügyi korlátozó rendelkezések hitelét is. Úgy véli, alapjában véve hibás lépés, hogy veszélyhelyzet idején megtartják az érettségi vizsgákat.
Törley Katalin: a döntés ellentmond az eddigi intézkedéseknek
– Nincs jó megoldás, ez a döntés egy a sok rossz lehetőség közül. De biztonsági szempontból talán ez az egyik legrosszabb – erről Törley Katalin középiskolai tanár, a Tanítanék Mozgalom képviselője beszélt a Népszavának. Szerinte az eddigi kormányzati intézkedéseknek is ellentmond, hogy az érettségi miatt legalább 100 ezer embernek (diákok, tanárok) kell majd mozognia. – Kapnak-e védőfelszerelést? Ki fogja használat előtt és után egyfolytában fertőtleníteni az iskolai mosdókat? Ki fogja megakadályozni, hogy az a sok diák, akik hetek óta nem látták egymást, összeboruljanak? A katonaságot is bevetik majd felügyelőtanárnak? – sorolta a kérdéseket.
Törley Katalin hangsúlyozta: senkinek a kezében nincs ott a bölcsek köve, de nagyon sok ötlet, szakmai javaslat született az utóbbi napokban, amelyeket a kormány – úgy tűnik – figyelmen kívül hagyott. Szerinte az írásbeliket simán el lehetett volna tolni akár júliusig is, addigra biztonsággal ki lehetett volna dolgozni a részleteket.
Korábban javaslatként felmerült, hogy legalább középszinten, a továbbtanuláshoz nem feltétlen szükséges tárgyakból a diákok kaphassanak megajánlott jegyeket. Törley Katalin szerint ez sem a legjobb megoldás, hiszen a tanárok és a diákok sem erre készültek, egy ilyen értékelés nem feltétlen ad igazságos képet a tanulók teljesítményéről; a magyar osztályozási rendszer Törley szerint nem túl objektív. De egészségügyi szempontból ez sokkal biztonságosabb lett volna.
A Tanítanék Mozgalom képviselője szerint félő, hogy többen azok közül, akik az érettségi elhalasztása mellett döntenek, végül nem jutnak majd el a vizsgákig, mert kiesnek abból a folyamatos iskolai felkészülésből, ami az érettségiket megelőzi.
A Nemzeti Pedagógus Kar szerint elfogadható
– Még mindig nagyon sok részletre nem derült fény, ezeket majd csak a kormányrendeletből fogjuk megismerni, de a bejelentett döntést alapvetően elfogadhatónak tartom – mondta megkeresésünkre Horváth Péter. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint ha a járványhelyzet lehetővé teszi, az a jobb megoldás, ha megtartják az írásbeli vizsgákat. Hangsúlyozta: az iskolafenntartóknak minden eszközt meg kell adniuk az intézményeknek az érettségi biztonságos lebonyolításához. Azt ő is elképzelhetőnek tartotta volna, hogy középszinten, akiknek nem kell az egyetemi felvételihez százalékos eredmény, kaphassanak megajánlott jegyeket, ugyanakkor hozzátette: nincs olyan optimális megoldás, ami mindenki számára a lehető legjobbat jelentené. Mint mondta, a gyerekeknek eddig is úgy kellett készülniük, hogy érettségijük lesz, „szörnyű érdeksérelmekre” szerinte nem fog sor kerülni.
PSZ: csak szaporodtak a kérdések
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány döntése újabb kérdéseket vet fel az érettségiről. Mint közleményükben írták, miniszter bejelentéséből például nem derült ki egyértelműen, hogy csak azok érettségizhetnek idén, akik felvételiznek, vagy azok is, akik ebben a tanévben fejezik be középiskolai tanulmányaikat. Nincs válasz arra sem, hogy a különféle okok miatt az írásbeli érettségi alól felmentést élvező diákok hogyan tudnak mégis vizsgázni, mi lesz azokkal, akik önhibájukon kívül nem tudták teljesíteni az érettségihez szükséges 50 órás közösségi szolgálatot, mi történik azokkal, akiknek családjában esetleg koronavírus-fertőzött van, és a karantén még tart az érettségi alatt.
A PSZ jogszabályi garanciát vár arra is, hogy az idén vizsgázó diákokat utóbb semmilyen hátrány ne érje, vagyis az érettségik és egyéb vizsgák tisztaságát később senki ne kérdőjelezhesse meg.
