„Egy nagyon nagy tömegű csillag szélsőségesen nagy energiájú szupernóvájaként” írták le a brit Birminghami Egyetem és az amerikai Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Kutatóközpont munkatársai a felfedezésüket. A kitörés az SN2016aps nevet kapta. Nemcsak mérete és fényessége miatt, hanem más tulajdonságait nézve is látványos volt – mondta Edo Berger, a kutatás társszerzője.
Az ehhez hasonlatos szupernóvák energiájuknak csak egy százalékát bocsátják ki látható fényben, de az SN2016aps sokkal nagyobb arányban sugározza ki az energiát. A szakértők becslése szerint az SN2016aps kitörésének ereje sok milliárd gigatonna TNT erejével mérhető össze.
Az explóziós felhőben lévő hidrogén szokatlanul nagy mennyisége miatt a csillagászok úgy vélik, a szupernóva eredetileg két összeolvadó csillagból jött létre. A kutatók remélik, hogy a SN2016aps alapján hasonló szupernóvákat fognak felfedezni és segítségével megismerhetik az univerzum korai időszakát jellemző körülményeket.
A tudósok eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be.
