A magyar igazságügyi miniszter képmutatással, illetve gyávasággal vádolta meg a német uniópártokat, mert szerinte azok pontosan látják, hogy a magyar helyzet egyáltalán nem ad okot az aggodalomra, csak éppen nem elég, ha ezt zárt ajtók mögött elmondják, hanem ki kellene állniuk, bátran és szolidárisan. Varga Judit, aki a Die Welt-nek adott interjúban igen felháborodottnak mutatkozott, azt állította, hogy a rendkívüli körülmények közepette Magyarország sem tesz mást, mint bármelyik másik állam. Az EU és a Néppárt mégis azt terjeszti róla, hogy aláássa a demokráciát. Hozzátette, hogy az európai kereszténydemokraták vezetése szándékosan szítja a feszültséget, noha a tagpártok többsége nem ezt akarja.
A miniszter úgy látja, hogy a földrészen liberális véleménydiktatúra van, ezeket az embereket a Fidesz konzervatív kétharmada zavarja. Kijelentette, hogy a nyugati sajtó, valamint az Európai Parlament tökéletesen félreértette a kérdéses intézkedéseket, mert a magyar Országgyűlés továbbra is ülésezik, egyáltalán nincs kiiktatva. Megvan a többi fék is ellensúly is, mert működik az igazságszolgáltatás, illetve az Alkotmánybíróság. Varga különösen csalódottan beszélt a szociáldemokrata német külügyi államminiszterről, mert szerinte Roth felhívta ugyan, de egyáltalán nem érdekelték a válaszok. Csakis azt igyekezett bizonyítani, hogy ő maga elmondta az aggályait. A magyar partner hiába kérte tőle, hogy mondja meg, mely pontokkal van baja a felhatalmazási törvényben.
Az interjúalany visszautasította az uniós igazságügyi biztosnak azt a követelését, hogy a magyar kormány gyorsan adja vissza különleges jogosítványait. Szerinte az időpontot a járvány alakulása határozza meg, de egyébként sem szabad általánosítani, mert a megnövelt jogkör addig nem veszélyezteti a demokráciát, amíg az alaptörvény keretein belül marad, továbbá ellátja feladatát az Alkotmánybíróság.
Varga megismételte, hogy a törvény még erősíti is a Parlamentet, bár itt a lap megjegyzi, hogy a Fidesz aligha fordul a kormány ellen. Ám erre a miniszter azt válaszolta, hogy a kétharmados többség a választások eredményeként alakult ki, az pedig politikai kérdés, nem jogi. Az az érve is visszaköszönt, hogy nem szükséges időkorláthoz kötni a különleges felhatalmazást, mert többet nyom a latban, hogy az Országgyűlés bármikor visszavonhatja azt. Ám az újság itt is rámutat, hogy a kétharmad nemigen fog ugrálni a végrehajtó hatalommal szemben.
A kormány képviselője ugyanakkor megkerülte a választ arra, hogy mi történik akkor, ha megszűnik a rendkívüli állapot. Mint mondta, egyes rendelkezések továbbra is hatályban maradhatnak, de immár törvények és nem dekrétumok formájában. Erről az Országgyűlés (azaz a 2/3) dönt. Arra is kitért: az még nem jelent hadigazdálkodást, hogy katonai parancsnokokat küldenek 140 kulcsfontosságú vállalathoz. Csak arról van szó, hogy fenn akarják tartani ezeknek a cégeknek a zavartalan működését. Az érintettek és az emberek is igen kedvezően reagáltak az intézkedésre – állította.
