Tizenöt közgazdász blogot indított, amelyen az Orbán-kormány válságkezelő programját elemzik. Első bejegyzésükben a gazdasági intézkedéseket kritizálták. Azt írták, hogy Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban.
A közös nyilatkozatot Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András adta ki.
Úgy vélik, egy válságkezelő program akkor lehet sikeres, ha az állampolgárok és vállalkozók bíznak a kormányban, ha a társadalom jelentős része azonosulni tud a program céljaival és meggyőződik arról, hogy a kért áldozatok valóban szükségesek és a teherviselés méltányos és arányos.
Az alábbi észrevételeket tették:
1. A kormány válságkezelő programjában nincsenek világosan és egyértelműen meghatározva a célok és az eszközök, nem elérhetőek a program részletei. Ez bizonytalanságban tartja a magyar gazdaság szereplőit, a vállalatokat és a munkavállalókat.
2. A program költségeit a kormány jelentős részben költségvetési átcsoportosításokból, a gazdasági szereplőktől és az önkormányzatoktól való elvonásokból kívánja fedezni. A programnak ezek az elemei nem többletforrások, ráadásul rombolják a társadalmi bizalmat is. Az önkormányzati források elvonása olyan megszorító intézkedés, amely veszélybe sodorja az önkormányzatok alapvető feladatainak ellátását, megnehezíti számukra, hogy eleget tegyenek kulcsfontosságú kötelezettségeiknek a szociális szférában.
3. A kormány láthatóan nem érti vagy nem vallja be a válság súlyosságát, ezért a gazdaság megmentéséhez szükséges többletforrásokat sem biztosítja. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank olyan költségvetési hiánycélokat és gazdasági növekedési előrejelzéseket hoz nyilvánosságra, amelyek nyilvánvalóan nem tarthatóak, a valóság tagadását mutatják. Az eddig nevesített források semmiképpen sem elegendőek arra, hogy a hazai és nemzetközi szakértők által várt, érdemi gazdaságpolitikai lépések nélkül bekövetkező 5-10 százalékos gazdasági visszaesés mértékét enyhítsék.
4. A kormány nem kínál megoldást a munkahelyüket tömegesen elveszítő, súlyos helyzetbe kerülő magyarok problémáira. A „munkaalapú társadalom” félrevezető szlogenje kiváltképp alkalmatlan megközelítés a jelenlegi helyzetben.
A 15 közgazdász ezért az alábbi lépéseket javasolja:
Német mintára (speciális magyar kiegészítések nélkül) átfogó bérgarancia program a munkahelyek megőrzése érdekében.
A bérgarancia programmal nem kezelhető jövedelemkiesések pótlása pénzbeli juttatásokkal.
Az álláskeresési járadék meghosszabbítása, a családi pótlék emelése és a foglalkoztatás-helyettesítő támogatások kiterjesztése a nehéz helyzetbe kerülő emberek megsegítésére.
Jelentős mértékű központi támogatás az önkormányzatoknak és a szociális feladatokat ellátó közhasznú civil szervezeteknek, amelyek inkább képesek személyre szabottan segíteni azoknak, akik nehéz helyzetbe kerülnek.
A társadalom tehetősebb rétegeinek bevonása a válságkezelésbe, a szolidaritás elvének érvényesítése. A költségvetési kiadások jelentős növelése, a halasztható kiadások érdemleges csökkentése mellett, mert ebben a helyzetben a költségvetési hiány emelkedése nem akadályozhatja meg a hatékony kormányzati cselekvést.
Az egyik aláíró közgazdász, Mellár Tamás országgyűlési képviselő Facebook-oldalán emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor egy hete bejelentette a Parlamentben, hogy készül egy nagy válságkezelő csomag, amelyet a kormány április 6–7-én fog bemutatni. Mellár Tamásnak ennek kapcsán támadt az az ötlete, hogy az intézkedéseket több közgazdász együttesen értékelje.
(Az Index nyomán.)
