Az utóbbi napokban több fideszes politikus szóvá tette, hogy az Európai Unió nem járul hozzá a koronavírus elleni védekezéshez. Legutóbb Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője tudatta sajtóközleményben, hogy "az Európai Bizottság pénzügyi javaslatai Magyarországnak sajnos semmilyen plusz forrást nem jelentenek az új koronavírus elleni küzdelemben és a járvány negatív hatásainak a csökkentésében”.
Valójában az EU teljes segítségnyújtása egyelőre nehezen számszerűsíthető, mert a közvetlen uniós finanszírozáson túl számos, pénzben most még alig kifejezhető kedvezményt, könnyítést, pályázati lehetőséget, szabályok alóli mentesítést tartalmaz.
Ami az azonnali gyorssegélyt illeti, a közösség máris két borítékot nyújtott át a magyar kormánynak. Az egyik 861 millió eurót (301 milliárd forintot) tartalmaz, amit rendes körülmények között vissza kellene fizetnünk Brüsszelnek. Ez a pénz az uniós költségvetésből érkezett, 2019-ben el nem költött előleg, amelynek a visszatérítéséről a rendkívüli helyzetre való tekintettel eltekint az Unió. A másik borítékban majdnem 608 millió euró (csaknem 213 milliárd forint) van, illetve lesz hamarosan, ami az idei évre szóló, az uniós projektek finanszírozásához szükséges hasonló előleg, csakhogy a kifizetését az év közepe helyett előrehozták március-áprilisra. Erről a forrásról Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője számolt be, miután birtokába jutott az Európai Bizottságnak a magyar kormány illetékes tagjaihoz intézett hivatalos levele. Nem tudni, hogy ezt a pénzt később vissza kell-e fizetni, de az biztos, hogy a védekezésre gyorsan mobilizálható, friss támogatásról van szó.
Ezen felül Magyarország 4,7 milliárd eurót (1645 milliárd forintot) költhetne a koronavírus járvány és válság leküzdésére azokból a fejlesztési alapokból, amelyeket az év végén lezáruló költségvetési ciklusban más célokra megítélt számára az Európai Unió. Az összeget most át lehetne csoportosítani az egészségügyi ellátórendszer támogatására, védőeszközök beszerzésére, kis- és közepes vállalkozások megsegítésére, a munkanélküliség enyhítésére. A magyar kormány azonban azt állítja, hogy már minden uniós pénzt elköltött, illetve lekötött, nem maradt szabadon felhasználható forrása. Az Európai Bizottság megerősítette, hogy Magyarország és néhány másik tagállam valóban megcímkézte a 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésére álló kohéziós támogatást. A bizottsági szóvivői szolgálat kérdésünkre azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni arról, hogy ilyenkor milyen egyéb megoldások jöhetnek szóba, pusztán annyit közölt, hogy a testület “minden opciót mérlegel”.
Ujhelyi István több tárca kasszájában lát súlyos tízmilliárdokat, amelyeket szerinte mozgósítani lehetne a koronavírus elleni védekezésre. Az EP-képviselő állítása szerint a Széchenyi2020 programban 47 olyan nyitott pályázat van, amelyet ugyancsak fel lehetne használni a válság enyhítésére. Felszólította a magyar kormányt, hogy számoljon el, mire akarja költeni a 4,7 milliárdot.
Rónai Sándor, a DK európai parlamenti képviselője is az EU-s támogatások nyomába eredt, ő az emberi erőforrás programban 43 milliárd, a gazdaságfejlesztési programban 124 milliárd forint elkölthető pénzt talált.
