Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy száz százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. létrehozását javasolta a kormánynak a kamara szakértőkből álló munkacsoportja által készített anyaga alapján. A koronavírus-járvány negatív pénzügyi és gazdasági hatásait ellensúlyozó, hat pontból álló pénzügyi intézkedéscsomagot a kis- és középvállalkozók közvetlen visszajelzései alapján állították össze - olvasható a BKIK közleményében.
A magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelenlegi tevékenységét a koronavírus miatt kialakult válsághelyzetben a vállalkozások lehető leghatékonyabb támogatására, valamint a kormány és az önkormányzatok válságkezelő munkájának segítésére koncentrálja. Első lépésként egy gyors, online kérdőíves felmérést végeztek a budapesti vállalkozások körében, hogy feltérképezzék azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szüksége a kis- és középvállalkozásoknak. A válaszokból kiderülő problémákat a BKIK belsős és külsős szakértőkből összeállított munkacsoportja vizsgálta meg azt szem előtt tartva, hogy a főbb nehézségekre milyen megoldási módszerek alkalmazhatók a korábbi sikeres hazai és nemzetközi válságkezelési gyakorlatok alapján. Mivel a pénzügyi problémák jelentik a prioritást a vállalkozások számára, ezek kezelésére az alábbi 6 pontos javaslatot dolgozta ki a munkacsoport, amelyet Nagy Elek elnök eljuttatott a Kormány részére:
Magyarország Kormányának célszerű lenne minél hamarabb létrehoznia egy 100 százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt.-t.
Létrejötte után a Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. állami kezességvállalás mellett kibocsát 1000 milliárd forint kötvényt 0 százalékos kamattal, amit a Magyar Nemzeti Bank vásárol meg.
A Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. szakosított válságkezelő leányvállalatokat (vagy divíziókat) hoz létre – ez lehet meglévő állami cégek átszervezésével is, – amelyeket a kötvénykibocsátásból befolyó összegből feltőkésít. Az egyes szakosított válságkezelő leányvállalatok (vagy a divíziók) a kutatási eredmények által azonosított problémacsoportokra fókuszálnak majd.
A Kamara több javaslatot dolgozott ki a létrehozandó társaságok (esetleg divíziók) funkciójára: többek között válságkezelő kockázati tőkebefektető, eszközkezelő és követeléskezelő cég is szerepel a javaslatban.
A Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. a kötvénykibocsátásból befolyó összegből már meglévő állami cégeket és programokat is tőkéhez juttatna, például a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a SZÉP Kártya Programot (ez utóbbit a válság utáni fogyasztás ösztönzésére).
Amennyiben elfogy az első körös kötvénykibocsátásból befolyt 1000 milliárd forint, akkor egy újabb kör kötvénykibocsátás javasolt, amíg szükséges az állami beavatkozás, és az Európai Központi Bank múlt szerdán meghirdetett kötvényvásárlási politikája nem változik.
A fenti 6 pontos javaslat további részleteinek kidolgozására és a hatékony együttműködés érdekében a BKIK elnöke felajánlotta a kormány részére a kamara munkacsoportjának szakmai munkáját. Tegnap a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy kész lenne korlátlan mértékben hitelezni a teljes gazdaságot, beleértve a költségvetést is. Vagyis ha a kormány végre kidolgozna egy gazdasági mentőcsomagot, akkor azt a jegybank korlátlan mértékben – akár több ezer milliárd forinttal is tudná finanszírozni. A gazdasági elemzők és a cégek is egyetértenek abban, hogy a kormány által bejelentett eddigi intézkedések – amelyek összege jó ha eléri a száz milliárd forintot, a GDP 0,3 százalékát messze nem elégségesek. A német kormány például a GDP 20 százalékára rúgó mentőcsomaggal operál. A magyar kormány döntött a hitelmoratóriumról is – ez mintegy 500 milliárd forintnyi tehertől mentesíti a cégeket – ez már a GDP 1-1,3 százaléka, ám ezzel együtt is nagyon kevés a magyar gazdasági mentőcsomag, ráadásul a kormány nem is kommunikál semmit a háttérben folyó munkáról.
