Sok tévhit kering az interneten a koronavírussal kapcsolatban világszerte. Ezek a hamis információk veszélyesek, alááshatják az emberek bizalmát.
TÉVHIT A szokásos sebészeti maszk véd a vírusok ellen
IGAZSÁG A szokásos műtéti maszkok nem nyújtanak védelmet a SARS-CoV-2-vel szemben, mert ezeket nem is erre tervezték, nem céljuk a vírusrészecskék blokkolása. Ezeket elsősorban a fertőzötteknek érdemes viselni, így megakadályozhatják a vírus továbbterjedését. A vírus ellen speciális maszkra van szükség, az FFP2 és FFP3 típusra. Ezek már megfelelően szűrik a kívülről érkező levegőt is, ám fontos, hogy jól illeszkedjen az archoz. Széleinek átnedvesedésekor cserélni kell, ezek is egyszer használatosak. Aki beteg, vegyen fel egyszerűbb maszkot, ez ugyanis megakadályozza, hogy a vírus a cseppecskékkel terjedhessen.
TÉVHIT A koronavírust sokkal nehezebb elkapni, mint az influenzát
IGAZSÁG Nem feltétlenül. Bár tüneteiben és lefolyásában hasonlít a koronavírusos fertőzés az influenzára, és az is igaz, hogy influenzában évente rengetegen halnak meg, veszélyességükben abban különböznek, hogy az influenzára van védőoltás, míg a koronavírusra egyelőre nincs. A SARS-CoV-2 reprodukciós száma 2,2, ami azt jelenti, hogy egy megfertőződött ember átlagban 2,2-nek adja tovább a vírust. Az influenza esetében ez a szám, csak 1,3.
TÉVHIT A COVID-19 fertőzés halálos ítéletet jelent
IGAZSÁG A kínai vizsgálatok szerint az emberek 81 százaléka, aki megkapja a vírust, csak enyhe tüneteket produkál. 13,8 százalékuk lesz súlyos beteg, és 4,7 százalék kerül kritikus állapotba. A halálos áldozatok aránya 2,3 százalék. (Ebbe beleszámították a vélhetően fel nem tárt fertőzéseket is, a hivatalosan diagnosztizáltak között a halálozási arány a világban ugyanis 4,1 százalék, Olaszországban pedig 8,3 százalék.)
Egészséges, fiatal felnőtteknél általában enyhe a lefolyása, ám ahogy az ember védekezőrendszere akár egy súlyos betegség, akár az életkor miatt megrendül, nagyobb az esély, hogy súlyos vagy kritikus állapotba kerül.
TÉVHIT A 65 éven aluliakra nem veszélyes a betegség
IGAZSÁG Az amerikai Járványügyi Központ szerdán publikált tanulmánya szerint az Egyesült Államokban elsőként regisztrált 2449 fertőzöttnek a 31 százaléka volt 65 éven felüli, tehát 69 százalékuk ennél fiatalabb volt, 28 százalékuk a 20-44 éves korcsoportból került ki. A kórházi ápolásra szorulók 38 százaléka 20-54 éves, az ott intenzív gondozásra szoruló 121 betegnek csaknem a fele 65 éven aluli.
A háziállatoktól is el lehet kapni a betegséget
IGAZSÁG Jelenleg arra vonatkozóan nincs bizonyíték, hogy a házi kedvencek (pl. kutya, macska) megfertőződnének a koronavírussal. Mindazonáltal, normál körülmények között is tanácsos mindig alaposan kezet mosni szappannal, miután érintkeztünk a háziállatokkal. Ez megvéd minket a különféle közönséges kórokozóktól (pl. E. coli és Salmonella), melyek képesek állatokról emberekre terjedni.
TÉVHIT A gyerekek nem kaphatják el a fertőzést
IGAZSÁG Az eddigi vizsgálatok szerint a gyereknek ugyanolyan esélyük van megkapni a vírust, de jóval kisebb mértékben betegszenek meg súlyosan. Egy új tanulmány szerint a babáknál és a nagyon fiatal gyerekeknél is kialakulhatnak nagyon komoly tünetek.
TÉVHIT Ha megkapják a vírust, tudni fognak róla
IGAZSÁG Nem, mert a betegségnek sokféle tünete van, a legközönségesebbek egy átlagos meghűlésére hasonlítanak. Ezek lehetnek láz, köhögés, nehéz légzés, ritkább a szédülés, hányinger, hányás, orrfolyás. Súlyos esetekben a betegség súlyos tüdőgyulladásos betegséggé alakulhat. De a korai fázisban nincsenek tünetek.
TÉVHIT A C-vitamin véd a vírus ellen
IGAZSÁG Extra C-vitamin még a sima megfázás ellen sem véd, csupán lerövidítheti lefutási idejét. Legyünk óvatosak az olyan termékekkel kapcsolatban, amelyek védelmet, vagy kezelést ígérnek a COVID-19-el szemben.
TÉVHIT A koronavírust szándékosan hozták létre egy kínai laboratóriumban
IGAZSÁG Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a COVID-19 ember alkotta vírus lenne. A kutatók az új típusú koronavírus genomszekvenciáját vizsgálták meg, ez alapján pedig egyértelműnek tűnik, hogy a vírus a korábbi feltételezéseknek megfelelően természetes úton fejlődött ki denevérekben vagy tobzoskákban.
