Kiküldeni Bizottságot - ezt a Kádár káderek korában akkor szokták volt, amikor olyan problémával találkoztak, amely a szocializmus keretei között megoldhatatlannak bizonyult.
Számtalan ilyen gordiuszi csomó nehezítette akkor a mi életünket, de még jobban az értünk aggódó bölcs és jóságos vezetőinkét. Ott volt például a hétvégi kenyérellátás kérdése. Vagy sok volt, vagy kevés. Többnyire kevés. Kiküldtek hát egy Kenyérbizottságot, volt benne két kéményseprő, egy szövőnő, egy járási párttitkár (ő volt az elnök) és két agronómus: egy állattenyésztő és egy aranykalászos növényspecialista. Pékre és élelmiszer-boltosra nem gondolt a központi agy. Minek is gondolt volna, hiszen tudta, hogy a probléma a szocializmus keretei között úgysem oldható meg.
Nem is értem, miért, de ez jutott eszembe, amikor a beharangozotthoz képest (a szokásos) kis késéssel, téesz elnöknek öltözve megjelent a képernyőnkön minden magyarok vezénylő tábornoka, és bejelentette, hogy „kiküld” 10 bizottságot. Természetesen a (Soros ivadék) koronavírus ellen. Az ország megkönnyebbült. Én meg, mint a NER többi megátalkodott pecsovicsa, tudomásul vettem, hogy mint anno a hétvégi kenyér ügyében, magamnak kell gondoskodni magamról.
Szögezzük le, nincs járvány Magyarországon! A legélesebb eszű pártfunkcionáriusok - köztük is elsőleg a kormánypártiak – persze sejtik, hogy lesz. Ez igazán nem nagy kunszt, valahogy mindannyian erre gyanakszunk, de ők abban is biztosak, hogy vagy két hétig, vagy két évig fog tartani. És ez már valami, olyan éleslátás, amitől még a magamfajta pecsovicsok is csettintenek! Először csak két hétre terveznek, aztán majd meglátják.
De azonnal beszüntetik („bizonytalan ideig") a művészetet és a tudományt. Kisöpörik az egyetemistákat a kampuszokról és a kollégiumokból. Természetesen: migránsok haza! Tudjuk, a turizmusnak úgyis kampó. De mivel töltse az idejét ez a sok egészséges ember az első két kampó hét alatt? Utazzon! Villamoson, autóbuszon, hajón, repülőgépen. Nézze és hallgassa Győrfi Pált. Vásároljon be lisztet, krumplit és cukrot két évre. Régen ezt úgy hívták: emberkísérlet, de (civilizált országokban) betiltották.
Az biztos, hogy ha egyszer kitör a járvány, két hét alatt még az olyan páratlanul mindentudó (zseniális) nemzetvezető, mint a magyar - és az ő tíz bizottsága - sem tudja kivezetni az országból a koronavírust. Valamilyen járvány biztosan lesz, mert a tíz bizottság elődje, az operatív törzs csak nagyon lassan és egyáltalán nem hatékonyan próbálta útját állni a gonosznak. És ahogyan a német kancellár (némi tudományos asszisztenciával) jósolta (és a magyar médiumok visszabömbizik), megbetegszik a lakosság 60-70 százaléka.
Egy NER-hívő szív ettől megáll, lélegzet elakad. Szerencsére a józan ész nem áll meg. Tudja, hogy a lakosság 70 százalékának érintettségéhez, kell minimum egynegyed év, de inkább hat hónap. És azt is, hogy a messze túlnyomó többség, az egészséges hatvanöt év alattiak tünetmentesen, vagy igen kevés szimptómával ússzák meg. Egyszersmind a koronavírussal szemben örökös védettséget szereznek. Őket nem kéne riogatni.
Az idősekre és a betegekre kellene koncentrálni, bizony-bizony, intézményesen és név szerint. Még mindig volna rá idő! Minden háziorvos pontosan tudja, kikre kellene vigyáznia, és azt még pontosabban, hogy ahhoz mennyi pénz kellene. De van még egy kis bibi! A háziorvosi praxisok fele nincs betöltve. És a betöltött praxisok orvosainak fele bőven nyugdíjas korú. Rájuk sem gondol az operatív törzs meg a bizottságok mint megvédendőkre. Pedig, ha ők kiesnek a frontvonalból, olyan lesz a harc, mint a huszárok nélküli lovasroham.
A szerző orvos