Sok szülő kerül nehéz helyzetbe az iskolák bezárása miatt. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nem térnek ki egyértelműen arra, mi a teendő, ha a szülő azért nem tud bemenni dolgozni, mert a „digitális oktatásban résztvevő” gyermekére kell vigyáznia. Máskor iskolaszünet idején első körben a nagyszülők jöhettek szóba, de ők most nem vigyázhatnak az unokákra, mert rájuk különösen veszélyes a koronavírus.
A hatályos jogszabályok szerint az iskolabezárás miatt a dolgozó nem számít keresőképtelennek, ezért nem jogosult táppénzre. Szigorúan értelmezve a szabadság sem jöhet rögtön szóba, hiszen azt 15 nappal korábban kellene igényelni. A Munka törvénykönyve biztosít ugyanakkor egy olyan lehetőséget, hogy a dolgozót rendkívüli esetben, különös méltánylást igénylő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt felmentsenek pár napra a munka alól. Ezen okok között a koronavírus miatti iskolabezárás egyelőre nem szerepel, így most a munkaadókon múlik, hogyan döntenek ilyen helyzetekben. Úgy tudjuk: a cégek most rugalmasabban kezelik ezt a kérdést, és maguk is keresik a megoldásokat.
Ebben az esetben azonban a távollét idejére nem jár fizetés, bár elméletileg a cég köthet olyan megállapodást a dolgozóval, hogy erre az időszakra is fizet valamennyit. Ez azonban akár a minimálbérnél is kevesebb lehet.
A szülők kivehetnek fizetés nélküli szabadságot is, de – nevéből is adódóan – ebben az esetben sem jár bér, sőt, a dolgozó ekkor társadalombiztosítási szempontból is ellátatlan marad. A fizetett szabadság pedig szintén csak rövid távon lehet megoldás, hiszen elképzelhető, hogy a járvány miatti korlátozások még hosszú hónapokig eltartanak, utána pedig a nyári szünetet is meg kell oldaniuk a szülőknek. Ennyi szabadnapja viszont senkinek sincs.
Van a fentieken kívül még néhány megoldás, de ezekkel nem tud minden szülő élni. Ahol munkaidő keretben dolgoznak a munkavállalók, ott annak beosztását lehet módosítani úgy, hogy aki most nem tud bemenni a munkahelyére, az később dolgozza le az így kiesett napokat úgy, hogy közben végig kap fizetést. A kereskedelemben ezt javasolja a szakszervezet. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szerint akár arra is van lehetőség, hogy az éves cafeteria terhére a munkavállaló rendkívüli fizetett szabadnapokat vásároljon. Ebben az esetben a felek meghatározzák, hogy mennyi az adott szabadnap „ára”, és a szabadnapok által felhasznált összeggel az éves cafeteria keretet arányosan csökkentik.
A szellemi munkakörben dolgozóknál a távmunka is szóba jöhet, a szolgáltató cégek többsége a járvány miatt már amúgy is elrendelte az otthoni munkavégzést, vagy legalábbis készül annak bevezetésére. Ez sem lesz azonban könnyű feladat azoknak a szülőknek, akiknek munka közben bölcsis vagy óvodás gyermekük felügyeletéről, etetéséről és szórakoztatásáról is gondoskodniuk kell. Az iskolásokat nevelő szülőknek is csak egy hajszállal lesz egyszerűbb a dolguk, hiszen kicsi a valószínűsége, hogy azok a diákok, akik még sosem találkoztak ilyesmivel, önállóan oldják majd meg a hirtelenjében digitálisan eléjük tett feladatokat.
A fentiek alapján a szülők tehát vagy otthonról dolgoznak, ha tudnak, vagy pedig komoly anyagi veszteségeket szenvednek el. Számos országban – Ausztriában, Romániában vagy Franciaországban – gondoltak az iskolabezárások kapcsán erre is, és a kieső bért az állam kipótolja vagy rendkívüli szabadságot engedélyez a szülőknek. Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki bejelentésben azonban egy szóval sem említette, hogy bármilyen megoldásban is gondolkoznának e téren, és a hétvégi további tájékoztatókból is csak az derült ki, hogy a kormánynak egyelőre nincs válasza erre. Kerestük kérdéseinkkel az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, vannak-e már javaslataik a kialakult helyzettel kapcsolatban, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.
