A járvány okozta válság a „horeca”-szektor, vagyis a hotelek, éttermek és kávézók mellett a legsúlyosabban a személyszállítást, a rendezvényszervezést, a sport- és kulturális események piacát, illetve a képzést érinti – vélte gyorselemzésében Csorbai Hajnalka, a céginformációval foglalkozó Opten stratégiai igazgatója. Ez a kiemelten nagy kockázat az Opten-adatbázis szerint több mint 30 ezer társaságot érint. A mintegy 100 ezer tagú kereskedelmi ágazatot hatásai ellentmondásosak, amik hosszabb távon kiegyenlítődhetnek – véli az igazgató. A tartós élelmiszerek iránt például mérséklődhet a roham.
Az alkalmazotti létszám miatt komoly szerepű, száz fősnél nagyobb termelő-feldolgozó üzemek dolgozói viszont nem küldhetők távmunkára. Itt tehát egy vesztegzár teljes leállást, fizetés nélküli szabadságot és elbocsátásokat hoz.
A céges fizetésképtelenség hatása a lakosságig gyűrűzik. Emiatt lazul a fizetési fegyelem, ami rontja a bankok, követeléskezelők és hitelbiztosítók helyzetét.
Bár a kis- és középvállalkozások túlélését nehezíti a kisebb tőke, e kör rugalmasabb és kevéssé függ a nemzetközi fejleményektől. A nagyvállalatok erősebbek, kiforrott válságkezelési stratégiával, viszont kiszolgáltatottabbak a világszintű bizonytalanságnak. Kiemelten kockázatos a veszélyeztetett országokkal kereskedő közel ezer, vagy a két évnél fiatalabb, mintegy 50 ezer hazai vállalkozás is. Szintén gond, ha a termék ellátási láncát érintik e térségek, vagy a tulajdonosok ott laknak.
A helyzet a gyógyszer- és vegyipart, az online kereskedelem-házhozszállítást, vagy a távmunka és -oktatás segítőit ugyanakkor akár kedvezően is érintheti. A cégeknek mindenesetre most minden túlélési eszközt meg kell ragadniuk – fogalmaz az Opten stratégiai igazgatója.
