Napról napra tájékoztatott a magyar kormány az új koronavírus miatti járvány kezdetén a kínai Vuhanban lévő magyarok hogylétéről, de arról már jóval kevesebb szó esett, hogy Iránban, ahol most is tombol a járvány, ugyancsak élnek magyarok. A közel-keleti országban több beteg lehet, mint a világ más pontjain összesen: az Atlantic amerikai lap a múlt héten arról írt, különböző adatokon alapuló becslések szerint
Utóbbi nyilván túlzás, de félmilliónál biztosan többen kapták el a betegséget egy, a Népszavának nyilatkozó, Iránban tanuló magyar egyetemista szerint. A hivatalos statisztikai adatok pedig - amik kedden összesen 15 ezer fertőzésről szólnak - nem fedik a valóságot. Az egyetemista a járvány miatt a másfél magyarországnyi lakóval büszkélkedő, máskor nyüzsgő nagyvárosban, Teheránban ragadt, ahol leírása szerint alig két hét alatt kiürültek az utcák. Korábban a tömeg miatt csak a metróba lejutni negyed óráig tartott, most meg az első érkező szerelvényre is fel lehet szállni. Csak a parkokba járnak ki továbbra is a maszkot, kesztyűt hordó városiak. Az üzletek azonban nem zártak be: sokan nem engedhetik meg maguknak a kényszerű szünetet.
Az egészségügy leterheltsége katasztrofális állapotokat teremtett - folytatta -, zsúfolásig telt kórházakról beszélnek az orvosok és gyógyszerhiányról a betegek. Mindenki ismer olyat, aki elkapta a koronavírust, amitől az irániak is az időseket féltik legjobban. Mindezen pedig még tovább ronthat, hogy a március 20-ra eső perzsa újév alkalmából tömegek kereshetik majd fel vidéki hozzátartozóikat.
- nyilatkozta ugyanakkor a magyar hallgató. Miközben "a rezsim nagyon jól csinálja, amit már negyven éve csinál" - a valós helyzetről nem tájékoztat -, szavaiból úgy tűnik, a magyar követség sem jeleskedik a tények közlése terén. Így egy kinti magyar ottani legális eszközökkel, az internet-cenzúrát megkerülő VPN kapcsolat nélkül még az Orbán-kormány által kihirdetett vészhelyzetről sem értesülne - hiába a külügy által sokat hangoztatott konzuli regisztráció, amit az egyetemista még odautazása előtt elintézett.
Sokáig nem is vette fel a kapcsolatot a külképviselettel, magyar hallgatótársai rossz tapasztalatai miatt. Végül hazautazott volna, ehhez kért segítséget, de a nagykövetségtől jóformán csak ugyanazokról a még épp induló gépekről és több százezres jegyárakról kapott tájékoztatást, mint amikről honlapjukon a légitársaságok is írnak. Volt néhány európaiaknak fenntartott hely, amikről csak a külképviselet tudott, de azokat a járatokat végül törölték. Az egyetemista a nehézségek után, az európai helyzetet is látva végül a maradás mellett döntött. Ugyan nem kérte, hogy "mentsék ki", de nem is tud róla, hogy - a vuhani magyarokhoz hasonlóan - lenne erre lehetősége. Mint fogalmazott: "azt sem mondták, hogy moss kezet".
Érdeklődtünk az iráni magyar nagykövetségnél, hogy milyen tájékoztatást nyújtanak a kinti magyaroknak. Rákérdeztünk arra is, hogy ha valaki nem tudja finanszírozni a hazautat - a fenti fiatalhoz hasonlóan például nem akar 350 ezer forintot kifizetni egy Barcelonába szóló jegyért, ahonnan ráadásul bizonytalan, hogy folytathatja-e útját haza -, az kérhet-e segítséget a magyar külképviselettől. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
