Kemény erőpróba elé került az Európai Bizottság elnök asszonya: egyszerre kell(ene) megoldania migrációs válságot és a koronavírus okozta gondokat. Így minden más terve háttérbe szorult egyelőre, a klímavédelemtől a menedékpolitika reformján át az új Afrika-stratégiáig. Egyszerűen válságüzemmódba kapcsolt át. Ezt egyszer már az elődje, Juncker is megélte: amikor 5 éve megindult az emberáradat Európába és a tagállamok teljesen megosztottak voltak. Merkel „Isten hozott”-politikájával szemben ott áll Orbán kerítése.
Akkor Ursula von der Leyen a kancellár mellé állt, most viszont minden fenntartás nélkül dicsérte, hogy a görögök lezárták a török határt. Ez a magyar vezető kései győzelmének tűnik. De ezúttal Erdogan maga szállíttatott buszokkal ezreket a határtérségbe, hogy politikai nyomást gyakoroljon Brüsszelre. Ugyanakkor orvosként von der Leyen minden bizonnyal pontosan tudta, hogy mi vár a földrészre. Itt a Bizottságnak meglehetősen nagy a mozgástere, de az elnök egyelőre azon van, hogy kifelé azt sugározza: kézben tartja a dolgokat. A migráció kapcsán ez sikerült is neki: a török államfő próbálkozása megfeneklett.
A koronavírus viszont más tészta, ez esetben sok minden attól függ, egyezségre jutnak-e tagországok. Ám a vélemények már akkor eltértek, amikor arról volt szó, hogy adjanak-e több pénzt Erdogannak. És vonatkozik ez a fertőzésre is. Az olaszok arra panaszkodnak, hogy Berlin és Párizs leállította az egészségügyi védőfelszerelések kivitelét. Von der Leyen hangoztatja ugyan, hogy ilyen döntéseket nem szabad egyoldalúan meghozni, csak éppen a gyakorlatban nem sokat tud tenni.
