Különleges bridzsversenyt tartottak szombaton a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium aulájában. Éppen száz éve született Kelen Béla, a munkásfiúból lett antifasiszta ellenálló, aki 1962-tő 1983-ig az Esti Hírlap legendás főszerkesztője volt. Élettörténete két magyar írót ihletett meg. Déry Tibor Felelet című regényében Köpe Bálintként írta meg fiatalkorát, Spiró György Tavaszi tárlat című művében pedig Kalán Gézaként segít a bajba jutott főhősön.
Spirónál a két szereplő egy sakkversenyen találkozik. Kelen az angyalföldi csehókban – maiaknak: pincekocsmákban – 15 éves korától törzsvendégekkel pénzben sakkozott, biliárdozott, pingpongozott, dominózott, kártyázott: játszott ruffmáriást, ultit és römit. Megtestesült homo ludensként minden játék érdekelte, mellesleg a nyereményekkel kiegészíthette üvegtechnikusi (neonkészítői) bérét.
Aztán 1961-ben a Balaton partján látta, ahogy egy francia társaság valami egészen mást művel a römikártyával. Hiába kibicelt, nem nagyon értette, mi történik, éppen azért nagyon érdekelte. Elmagyaráztatta magának a szabályokat, és egy pillanat alatt beleszeretett a játékba. Szerencsére három fia volt, úgyhogy otthon rögtön megalakult a bridzsparti, hiszen ehhez a kártyajátékhoz éppen négy játékosra van szükség.
Hamar megtalálta az 1932-ben és 1938-ban Európa-bajnokságot nyert magyar bridzsválogatott követőit, a hazai versenyjátékosokat. Segített megalakítani a Budapesti Bridzs Egyesületet, majd 1981-ben a Magyar Bridzs Szövetséget is. Pedig abban az időben a golffal, vitorlázással és a tenisszel együtt „burzsoá játéknak” tartották a bridzset. Az okvetetlenkedőket Kelen Béla ironikus dumával szerelte le: – Ez gondolkodtató játék. Mindig tudtam, hogy a gondolkodás burzsoá privilégium!
Az Esti Hírlap rendszeresen közölt bridzshíreket, időnként emlékezetes játszmák leírását is. A „bridzsrovatot” e sorok írója vezette.
Kelen Béla túl későn tanulta meg a bridzset, nem is volt rá elég ideje, így inkább a klubjátékban találta meg örömét. Fiai, Kelen László és Károly viszont I. osztályú versenyjátékosok lettek, utóbbi ötszörös bajnok lett itthon. Unokái közül Botond is I. osztályú, Dorottya pedig egyetemistaként tagja volt az Európa-bajnokságon induló ifjúsági lányválogatottnak.
A szombati Kelen Béla 100 emlékversenyt a két élő Kelen fiú rendezte közösen a Magyar Bridzs Szövetséggel. Az esemény különlegessége az volt, hogy a jelentkező klubjátékosok partneréül a magyar ranglista élén álló bridzsezőket sorsolták ki. Eredetileg ötven párosra írták ki a versenyt, de mert száznál is több klubjátékos szeretett volna játszani, végül 74 pár ülhetett asztalhoz. Összehasonlításul: a múlt hét végén a 43. Nemzetközi Budapest Bridzs Fesztiválon 68 páros játszott, és a mezőny majdnem fele külföldi volt.
A 24 leosztásos küzdelemből Welker Katalin–Madi Tibor került ki győztesen 66,41 százalékos teljesítménnyel, megelőzve Winkler Gábor–Sziráki Lászlót (65,15 százalék) és Szűcs Villő–Révész Ferencet (64,34 százalék).
Welker Katalin sokszoros női válogatott játékos, egy ideje abbahagyta a versenyzést, de a Kelen testvérek hívására újra asztalhoz ült. Winkler Gábor Dumbovich Miklós partnereként tagja lesz az idei Európa-bajnokságon a magyar válogatottnak, Szűcs Villő pedig tavaly az ifjúsági Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett a magyar lánycsapattal.
A díjazottak a kupák és érmek mellé a New York-i Bridge World című magazin állandó szerzőjének, András Imrének A bridzs titkai című könyvét kapták meg. Az első helyezett pár klubjátékos tagja Ottlik Géza Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein című kötetét is átvehette. Ez becses ajándék, az 1998-ban megjelent könyv szinte beszerezhetetlen, időnként árveréseken tűnik föl, és nagy versengés folyik érte. Eredetileg Londonban jelent meg angolul, magyarra Homonnay Géza, a bridzsszövetség jelenlegi elnöke és Kelen Károly fordította.
