Hiába van a közelmúltból két Nobel-díjas írónk, ha bemegyek egy nyugat-európai, vagy dél-amerikai könyvesboltba, nem Milosz vagy Szymborska könyveit találom ott, hanem Ryszard Kapuscinski köteteit –nyilatkozta néhány éve Artur Domoslawski, a riporter életrajzírója. (Tavaly Olga Tokarczuk is megkapta a díjat.) Domoslawski könyve kisebbfajta botrányt keltett megjelenésekor, mivel hőse életének és munkásságának vitatható oldalait is bemutatta.
Ryszard Kapuscinski az idén 88 éves lenne, 3 éve halott, de műveivel újjáteremtette a háborús riportregény műfaját olyan könyveivel, mint a Honduras és Salvador konfliktusáról szóló Futballháború, az angolai polgárháborút vagy éppen a felbomlóban lévő Szovjetuniót bemutató kötetei. Két könyve is szól a despotizmus természetéről, az iráni monarchiát leíró Sahinsah, vagy az etiópiai rendszert bemutató A császár. Ez utóbbiból írt színdarabot mutatta be a minap a budapesti Katona József Színház. A könyv az önkényuralom és a despoták természetéről szól. Így olvasták ezt a Gierek-érában Lengyelországban is.
Kapuscinski korának és Kelet-Európának embere volt: riportokat írt a szocialista iparosításról, de az 1980-as gdanski sztrájkmozgalomról is. Domoslawski életrajzában szólt a Kapuscinski alkotói módszerével kapcsolatos kételyekről. Például, hogy hiteles-e, hogy az etióp, vagy az iráni uralkodó környezetének emberei úgy és azt mondják el neki, amit megírt. Az író szerint nála a beszélgetések irodalmi szöveggé váltak, s dialógusok summázva tartalmazzák, amit megélt, közöltek vele. Kapuscinskit bírálták baloldali elkötelezettsége miatt. Feltételezhetően ezért nem kapta meg a Nobel-díjat életében. Vádolták, hogy a PAP hírügynökség munkatársaként együttműködött a lengyel hírszerzéssel. Özvegye szerint a korban ez általános volt a nyugati és a keleti tudósítók között. Domoslawski a Nemzeti Emlékezet Intézetének levéltárában egy „érzékeny” iratot, egy 68-as emigráns véleményéről beszámoló jelentést talált. Meggyőződése, hogy az illető (és Kapuscinski) így üzentek a hatóságoknak. Kapuscinski könyvei bemutatják a háborúk kegyetlenségét, a zsarnokságok korrupt ostobaságát, a nacionalizmusok értelmetlenségét. Akad, akiben felmerül, hogy talán az neki járó irodalmi Nobelt adták a fehérorosz Szvetlána Alekszijevicsnek. A jelenlét és a részvét tette máig érvényessé könyveit. Műfajt teremtett, az újságírói, tudósítói szakma szuperhőse volt. Két éve animációs filmet készítettek az angolai polgárháborús kalandjairól.
