Az elnökség a közleményében rögzítetteket nem zsarolásnak, hanem pusztán tényközlésnek szánta – így reagált a Jobbik a volt pártelnök, Sneider Tamás éles bírálatára.
Sneider a közösségi oldalán múlt héten kritizálta a párt vezetőit, amiért Bana Tibor parlamenti képviselő kilépése után kiadott állásfoglalásukban azt írták: a Jobbik elnöksége egyértelművé teszi, hogy azok, akik távoznak a frakcióból, 2022-ben nem lesznek közös ellenzéki jelöltek. Sneider Tamás ezt nyilvános zsarolásnak, a jobbikos képviselők egzisztenciális fenyegetésének minősítette.
Kerestük a Jobbikot, szerettük volna megtudni, lesz-e bármifajta következménye Sneider Tamás Facebookos bejegyzésének. (Többször írtunk arról, hogy voltak jobbikos alkalmazottak és helyi politikusok, akiket hasonló okokból elbocsátottak vagy pénzbüntetéssel sújtottak.)
Lapunknak küldött reagálásában a Jobbik nem utalt arra, hogy Sneidernek retorziótól kellene tartania. A válasz ugyanakkor felhívta rá a figyelmet: közleményükben úgy fogalmaztak, ha egy kilépő úgy gondolja, a tisztesség útja számára az, hogy elhagyja közösségüket, akkor bíznak abban, hogy a tisztesség számára a mandátum visszaadását is magában foglalja.
Amennyiben ez így van, „akkor örömmel vesszük és várjuk ezt a lépést” – hangsúlyozta a Jobbik. A párt úgy gondolja, hogy nincs a világon politikai közösség, amelyik egy választáson „olyan személyek felé tesz pozitív gesztusokat, akik a kilépésükkel kárt okoztak, illetve szándékukban állt ilyet tenni, és úgy logikus, ha mi is így járunk el”. Nem értik, Sneider Tamás miért értelmezi negatívan a közleményt, hiszen az „ő elnöksége alatt is született hasonló döntés”.
Sneider lassan tömegessé váló kilépési hullámról is említést tett bejegyzésében. Ezért azt is megkérdeztük a Jobbiktól, hogy jelenleg hány tagja van a pártnak, a januári tisztújítás (Jakab Péter elnökké választása) óta hányan léptek ki, hányan léptek be.
Választ kaptunk ugyan, ám a Jobbikot érezhetően nem az a törekvés vezérelte, hogy konkrétumokkal terhelje a közvéleményt. Idézzük: „Ahogy azt Jakab Péter már a kongresszuson is elmondta: biztosan lesznek távozók és lesznek érkezők is. A legjobb mérőszám talán az, hogy a közvélemény-kutatók erősödést mértek a Jobbiknál. Számunkra pedig az a legfontosabb, hogy 2022-re készülve mindent megtegyünk a kormányváltásért és azért, hogy abban megkerülhetetlen, vezető szerepet töltsön be a közösségünk”.
Ha már itt tartunk: a Jobbik egyetért közös egyéni jelöltek indításával, de – az MSZP-től és a DK-tól eltérően – közös lista helyett két ellenzéki lista felállítását preferálja. Mérget azért nem lehet venni rá, hogy ez végleg így is marad. A korábbi években azt láthattuk, hogy a markánsan szélsőjobboldali Jobbik behúzódása a politikai középre a párt szövetségi politikáját is jelentősen módosította.
A 2018 őszén a pártból kizárt Volner János például a „balliberális oldallal történő összeborulás” szándékával vádolta az akkor már Sneider Tamás vezetésével működő Jobbikot. Szabó Gábor pártigazgató erre közölte, hogy Volner valótlanságokat állít, ugyanis „az elnökség kizárta már az MSZP-vel, DK-val, Momentummal való országos összefogás lehetőségét”, a DK-val és az MSZP-vel pedig „önkormányzati szinten sem tartjuk ezt elképzelhetőnek, erről a múlt heti kongresszuson tájékoztatta is a küldötteket beszédeikben Sneider Tamás és Bana Tibor”.
Politikában tudvalevőleg soha ne mondd azt, hogy soha: egy évvel később, a tavaly őszi önkormányzati választáson már szerte az országban indultak olyan jelöltek, akik mögé a teljes ellenzék felsorakozott, beleértve a DK-t, az MSZP-t és a Jobbikot is.
Sneider Tamás kérdésünkre tartotta magát ahhoz, hogy a párt mostani belső viszonyairól nem nyilatkozik. A 2018-as, már érvényét vesztett elnökségi döntésről elmondta, hogy abban az időben még ő is egyetértett azzal: az MSZP-vel és a DK-val önkormányzati szinten sem szabad összefognia a Jobbiknak. A párt országos választmánya azonban – amely ilyen kérdésekben erősebb jogosítvánnyal bír, mint az elnökség – később felülbírálta az általa akkor képviselt álláspontot.
