Szlovénia orbanizálódik Janez Jansa alatt, vagyis újabb európai ország tolódik jobbra, miután az új ljubljanai kormányfő a nemzeti-populista magyar vezető szoros szövetségese, sőt, személyes jóbarátja. Ő is pont olyan tekintélyelvű nacionalista, pedig egykor a demokratikus ellenzék jelképének számított a szocialista rendszerrel szemben. De hazájában jelenleg mindenki másnál megosztóbb. Világképében folyamatosan csatároznak egymással a hozzá hasonlatos hűséges hazafiak, illetve a nemzet ellenségei, vagyis a másként gondolkodók. Hiszi, hogy mindenáron meg kell védenie országát a baloldaltól, a liberálisoktól és a migránsoktól.
Vele csak erősödik a populista-nacionalista tábor az EU-n belül, de még a többiek javarészénél is radikálisabb. Ez pedig alighanem csak még jobban kiélezi a vitákat Brüsszelben, tekintve egy újabb menekültválság lehetőségét, valamint a most zajló költségvetési alkudozást. Jansa uszít a migránsok ellen és élezi az előítéleteket az egykori Jugoszlávia más nemzeteivel szemben. Ugyanakkor szoros kapcsolatot tart fenn szélsőségesekkel. Stílusban és tartalomban sok mindent Trumptól lesett el. Kedvenc összeesküvés elmélete az, hogy a háttérből még mindig az egykori jugoszláv állambiztonsági szolgálat irányítja a dolgokat. Annak tulajdonítja, hogy pár éve korrupciós vádakkal elítélték.
A ljubljanai egyetem egyik szociológia professzora azt hangsúlyozza, hogy újabb taggal bővült az európai illiberális tábor, ami nagy kár, hiszen Szlovénia idáig sikertörténetnek számított. Ám most az ország a tekintélyelvű Jansa és Orbán áldozata lett. Hogy ez mit jelent, azt abból látni, hogy egy Fidesz-közeli magyar vállalkozó Észak-Macedónián át milliókkal támogatta meg a szlovén vezető sajtóját. Utóbbi politikus nem is titkolja, hogy mennyire szoros a viszonya a magyar miniszterelnökkel. Meghirdetett programja is annak nézeteit idézi, szinte minden fontos pontban. Legyen szó a szigorú menedékpolitikáról, az erős határvédelemről vagy az etnikai-nemzeti családtámogatásról.
A török elnök becsapta a migránsokat, amikor elhitette velük, hogy nyitva előttük az EU ajtaja, de épp ezért Európának az eddiginél egységesebben kell beszélnie és állandó, szolidáris mechanizmust kell létrehoznia a migráció szabályozására. Ezt hangsúlyozza a vezércikk, amely arra is rámutat, hogy a földrész öt év alatt bezárult, a gazdasági nehézségek, az identitás körüli feszültségek és a terrorakciók miatt. Kár volna tagadni az összefüggést a bevándorlás okozta félelem és a populista hullám között. Orbán Viktor rájátszott ezekre az érzésekre, amikor kerítést emelt a déli határon. Az osztrákoknál és az olaszoknál a szélsőjobb egy időre bekerült a hatalomba, a németeknél és a franciáknál pedig megerősíti pozícióit. És ne felejtsük el, hogy a Brexit oka részben az idegengyűlölő reflex volt.
Az unió megbénult és nagyrészt kudarcot vallott. Képtelen volt közös politikát kidolgozni az elutasított menedékkérők hazatelepítésére. És csak ímmel-ámmal segített anyagilag a déli peremállamoknak. De igaza van, amikor reagálni kíván arra, amit Erdogan művel. Ám sem diplomáciával, sem szögesdróttal nem lehet feltartóztatni a közel-keleti és afrikai válság elől menekülő tömegeket. Olyan mechanizmust kell kiépíteni, amely lehetővé teszi, hogy a 27-ek hűségések maradjanak hagyományukhoz és segítsék a bajbajutottakat. De úgy, hogy ne legyenek kiszolgáltatva olyan hatalmaknak, amelyek készek azonnal kiaknázni polgáraik nyugtalanságát.
A populista európai jobboldal arra használja a koronavírust, hogy újból megkérdőjelezze a szabad belső határokat. Teljesen megalapozatlanul ugyan, de azt állítja, hogy az afrikai bevándorlók hurcolták be a bajt. Magyarország, amelyet az EU bírál a polgári szabadságjogok, illetve a demokrácia állapota miatt, pontosan erre hivatkozva nem engedi be a menedékkérőket a két tranzitövezetbe. Ugyanakkor a WHO arra figyelmeztet, hogy aligha segít a nemzeti határok lezárása, sőt, csak akadályozhatja a kórokozó visszaszorítását. Az EU fenn kívánja tartani a schengeni rendszert, Le Pen viszont éppen az ellenkezőjét javasolja.
A London School of Economics egyik tanára azt mondja, átfedi egymást az egészségügyi, illetve migrációs válság, ami csak ront a helyzeten. Ugyanakkor mutatja a bizalom és a szolidaritás hiányát. A földrész most fizeti meg az árát, hogy nincs összetartás, közös politika. A populisták és a nacionalisták napjainkban ugyanazt a nyelvezetet használják, mint az európai terrortámadások után. Meg az öt évvel ezelőtti menekültválság idején. Csak, ahogy azt egy másik szakértő megfogalmazza: most a koronavírust hordozó migráns az ellenség. Nem véletlenül figyelmeztetett nemrégiben az Egészségügyi Világszervezet vezetője: nem a vírus a gond, hanem a stigma, ami egymás ellen fordít bennünket. Ezért véget kell vetni a megbélyegzésnek és a gyűlöletnek.
Az újraválasztásra készülő lengyel elnök aláírta, hogy az idén átszámítva jó félmilliárd dollárt kap a közmédia, amely mára a kormánypárt szócsöve lett és Dudának is kampányol. Épp ezért a kérdés politikailag igen kényesnek számít. Az ellenzék arra szólított fel, hogy a pénzt inkább a rákellenes küzdelemre költsék, de erre Morawiecki miniszterelnök azt válaszolta, hogy utóbbi célra tavaly is előirányoztak egy jókora összeget, de azt sem használták fel. A kormány amúgy pedig azt mondja, hogy az állami tévére és rádióra nagy szükség van, mert a magánsajtó rendkívüli mértékben elfogult a hatalommal szemben és ellensúlyozni kell ezt a féloldalas tájékoztatást. Ugyanakkor a Riporterek Határok Nélkül listáján Lengyelország mostanában jelentősen hátrébb szorult a sajtószabadság helyzete alapján.
Európában a politikai közép folyamatosan tolódik a populista bal-, illetve a liberális oldal felé, ám ha a Néppárt is tovább sodródik ebbe az irányba, akkor nem sok esélye van, hogy a Fidesz marad a soraiban. Ezt Tóth Edina, a Fidesz új EP-képviselője írta, miután Cseh Katalin a minap nyílt levélben kezdeményezte, hogy az Európai Néppárt végre tegye ki soraiból a magyar kormánypártot. A válasz kiemeli, hogy a magyar párt erős szervezetként hozzájárulhat egy erős EPP sikereihez.
Ám eközben eközben záporoznak a vádak ellene a balos, liberális, zöld és kommunista politikusok részéről. Nyilvánvalóan azért, hogy meggyengítsék a pártcsaládot, illetve annak tagszervezeteit. De nem szabad, hogy a konzervatívok engedjenek ennek a nyomásnak, meg kell védeniük az elveiket és a barátaikat. Mert csak akkor őrizhetik meg befolyásukat, ha egységesek, és a Fidesz pont ennek az egységnek a megőrzésén dolgozik.
Ami pedig a Momentumot illeti, a politikus szerint amióta az csak betette a lábát Strasbourgba, egyfolytában azon van, hogy ártson Magyarországnak. De hát sokat nem lehet várni egy olyan tömörüléstől, amely eleve a rombolás céljából alakult. Hiszen azért jött létre, nehogy Budapesten olimpiát lehessen rendezni. Amúgy pedig mostanában helyi szinten együttműködik a Jobbikkal, ami szintén azt jelzi, hogy számára az értékek immár nem fontosak.
De az ellenzéknek egyébként is az az egyetlen célja, hogy megbuktassa a Fideszt, és ehhez túlteszi magát az ideológiai különbségeken, nem számít, milyen áron. Tóth, aki sokáig az EPP tanácsadója volt, úgy ítéli meg, hogy az ő pártja egészen más. Védi a családot és a keresztény értékeket. Ellenzi a liberális bevándorlást. Úgy gondolja, hogy az EU megújulásának a nemzetállamokra kell épülnie. A kereszténydemokrata tagpártok közül egy-kettő másként vélekedik ezekről a kérdésekről, de a magyarok igyekeznek meggyőzni őket, hogy érdemes harcolni a közös értékekért.
